2011. november 10., 09:102011. november 10., 09:10
A megyében 186 ezer hektár mezőgazdasági terület van, amiből 83 ezer hektár termőföld, a többi kaszáló és legelő. „A felaprózott területeken nem lehet hatékonyan gazdálkodni” – magyarázta a szakember, hozzátéve, elindult egy folyamat, hogy a nagygazdák elcserélik a földjeiket vagy a bérelt területeket, hogy azok egymás mellett legyenek, de ez még csak a kezdet.
A háromszékiek ragaszkodnak a saját kis földjükhöz, és általában meg is művelik azt, mondta az igazgató. Könczei szerint nem lehet egységes politikákat gyakorlatba ültetni, mert a szakhatóság nem tud kommunikálni a gazdákkal. „Az egyesületeknek kellene közvetíteniük az információkat, a szövetkezetek pedig például a termény értékesítésében segíthetnék a termelőket” – mutatott rá Könczei a szervezetépítés fontosságára.
A szakember arra is rámutatott, hogy milyen buktatókkal jár az önjárás. Idén például rendkívül sok burgonya termett, de a termés 50–60 százalékát még nem tudták értékesíteni, a felvásárlási ár is igen alacsony, mindössze 30–60 banit adnak egy kilogramm burgonyáért. A piacon ennek a kétszerese a burgonya ára, de a különbözetet a viszonteladók teszik zsebre. Az előre mosott, csomagolt krumplit drágábban lehet eladni, a legjobb minőségű burgonyát a chipsgyárak vásárolják fel, 75 banit adnak egy kilogrammért. Egy kiló krumpli megtermesztésére mintegy 25-30 banit kell egyébként a gazdának költenie, így idén nincs sok nyereség. Kovászna megyében idén összesen 363 tonna krumpli termett, vagyis átlag 21,9 tonna egy hektáron, tavaly mindössze 17 tonna volt a hektáronkénti hozam. Könczei Csabától ugyanakkor megtudtuk, hogy a háromszéki nagytermelők idén 10 ezer tonnával növelték a tárolási kapacitást, hogy kivárhassanak az eladással.
Kovászna megyében egyébként még mindig az állattenyésztés a mezőgazdaság húzóágazata, ám ez hanyatlóban van, míg a földművelés terjed, tehát hamarosan kiegyenlítődik a kettő. A szarvasmarha-állomány húsz év alatt szinte a negyedére csökkent, a 120 ezer főről 35 ezerre. Ez a tej felvásárlási árának csökkenésével és a szigorodó körülményekkel magyarázható, sokan lemondtak a tehéntartásról, például a két-három tehénből csak egyet tartottak meg.
Könczei közlése szerint Kovászna megyében 61 ezer hektár legelő és 41 ezer hektár kaszáló van, ezért sokkal több marhát lehetne tartani. „Az egyetlen megoldás, ha a háromszéki gazdák áttérnek a húsmarhatenyésztésre” – szögezte le. Mint részletezte, már felvették a kapcsolatot a magyarországi tenyésztőkkel is, a tervek szerint a következő időszakban két egyesület, az almási és szitabodzai gazdák hoznának be tenyészbikákat, és három sepsiszentgyörgyi befektető létesítene húsmarhafarmot. „Romániában még nincs túl jó piaca a marhahúsnak, viszont az EU-ban és Ázsiában nagy a kereslet” – vetítette elő a projekt hasznosságát Könczei.
| Háromszéken tönkrement a jövő esztendei repcetermés több mint 70 százaléka – tájékoztatott Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Mint részletezte, a szárazság miatt az augusztus végén–szeptember elején elvetett repce nagy része ki sem kelt, és ami kikelt, az sem fejlődött megfelelő mértékben. Könczei szerint a repce az egyik legjövedelmezőbb kultúra, egy hektárra 2500 lej a költség, míg például egy hektár krumplira mintegy 12 000 lejt kell fordítani. A repcére ugyanakkor nagy a kereslet, ezért a befektetés busásan megtérül. Két évvel ezelőtt Kovászna megyében 273 hektáron termesztettek repcét, az idei jó termésen felbuzdulva 1400 hektárra tervezték ezt a kultúrát, de amikor látták, hogy a szárazság miatt nem kel ki, sokan őszi búzát vetettek helyébe. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok