Mészért lobbiznak a szatmári gazdák

Ioan Cioltean, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője erről tegnap beszélt egy, a prefektúra által szervezett egyeztető ülésen, amelynek célja azon szükségletek felmérése volt, amelyek teljesítése révén fokozható a termelés. Mint a szakember kifejtette, Szatmár megye termőföldjeinek több mint 60 százaléka savas kémhatású, amibe ha nem juttatnak időnként meszet, jelentősen megsínylik a kultúrák. Arra kérte éppen ezért a kormánymegbízottat, próbáljon meg közbenjárni annak érdekében, hogy az állam továbbra is támogassa az egyébként ingyenes mész szállítását, mivel ez nagy segítség lenne a gazdáknak. A termelőknek 4–6 évente kellene meszezniük a földjeiket, egy hektárra pedig átlagosan öt tonna talajjavítót szoktak kiszórni.

A Krónika érdeklődésére dr. Kurtinecz Pál agrokémikus, a sárközújlaki Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztőállomás tudományos főmunkatársa kifejtette: a talajok savassága vagy savanyúsága egy összetett dolog. A kémhatás egyik meghatározó eleme az anyakőzet. Mivel a környékbeli hegyek – az Avas, a Gutin és a Cibles – vulkanikus eredetűek, ezek mállástermékei mind savanyú kémhatásúak, ezek kerülnek a Szamoshát termőterületeire.

Másik fontos tényező a meglehetősen nagy, a termesztett növények szükségleteit meghaladó csapadékmennyiség, ami többször átöblíti a talajszelvényt évente, ezáltal kimosva, eltávolítva belőle elsősorban a lúgos kémhatású elemeket, a kalciumot és a magnéziumot. Melléktényezőként megemlítette az elmúlt években az ipari szennyezés következtében gyakorivá vált savas esőket. „Szatmár megyében nyugat-kelet irányú leginkább a légáramlás, így fölénk hozza a nyugat-európai ipari vidékek szenynyeződéseit – fejtette ki a szakértő. – A nyugat-európai országok kártérítést kellene hogy fizessenek nekünk.\"

Az elsavasodási folyamat gyorsaságára, főképpen a környezetszennyezés által kiváltott savanyodásra példaként elmondta: Sárközújlakon az 1961-től végzett meszezési tartamkísérletek kimutatták: az elmúlt 50 évben 0,4-0,6-os pH-érték csökkenést észleltek azokon a földeken, ahol nem szórtak ki talajjavítót. Lapunk érdeklődésre elmondta: régen is savas volt a környék talajainak egy része, azonban akkor másképp folyt a termelés – az extenzív módszerek, a közbeiktatott parlagoltatások révén jól használhatóak voltak a földek.

„A magas savanyúságérték kiváltja az alumíniumionok aktivizálódását, ami mérgező hatással van a gyökérrendszerre – magyarázta Kurtinecz Pál. – Emiatt a növény nem tudja a tápanyagokat felvenni, nem tud az elvárt ütemben fejlődni.\" A szakértő szerint két út áll a szamosháti gazdák előtt: vagy folytatják a meszezést kisebb, jól kiszámított adagokkal, vagy olyan fajták előállítását szorgalmazzák, amelyek toleranciával rendelkeznek a talaj magas alumíniumtartalmára. n Babos Krisztina