Jelentős anyagi megterhelést jelenthet a Szatmár megyei gazdáknak az, hogy egy nemrégiben napvilágot látott kormányrendelet szerint már nem szállíttathatnak ingyenesen talajjavítót a marosvásárhelyi vegyi kombinátból.
2013. július 03., 21:512013. július 03., 21:51
2013. július 03., 21:522013. július 03., 21:52
Ioan Cioltean, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője erről tegnap beszélt egy, a prefektúra által szervezett egyeztető ülésen, amelynek célja azon szükségletek felmérése volt, amelyek teljesítése révén fokozható a termelés. Mint a szakember kifejtette, Szatmár megye termőföldjeinek több mint 60 százaléka savas kémhatású, amibe ha nem juttatnak időnként meszet, jelentősen megsínylik a kultúrák. Arra kérte éppen ezért a kormánymegbízottat, próbáljon meg közbenjárni annak érdekében, hogy az állam továbbra is támogassa az egyébként ingyenes mész szállítását, mivel ez nagy segítség lenne a gazdáknak. A termelőknek 4–6 évente kellene meszezniük a földjeiket, egy hektárra pedig átlagosan öt tonna talajjavítót szoktak kiszórni.
A Krónika érdeklődésére dr. Kurtinecz Pál agrokémikus, a sárközújlaki Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztőállomás tudományos főmunkatársa kifejtette: a talajok savassága vagy savanyúsága egy összetett dolog. A kémhatás egyik meghatározó eleme az anyakőzet. Mivel a környékbeli hegyek – az Avas, a Gutin és a Cibles – vulkanikus eredetűek, ezek mállástermékei mind savanyú kémhatásúak, ezek kerülnek a Szamoshát termőterületeire.
Másik fontos tényező a meglehetősen nagy, a termesztett növények szükségleteit meghaladó csapadékmennyiség, ami többször átöblíti a talajszelvényt évente, ezáltal kimosva, eltávolítva belőle elsősorban a lúgos kémhatású elemeket, a kalciumot és a magnéziumot. Melléktényezőként megemlítette az elmúlt években az ipari szennyezés következtében gyakorivá vált savas esőket. „Szatmár megyében nyugat-kelet irányú leginkább a légáramlás, így fölénk hozza a nyugat-európai ipari vidékek szenynyeződéseit – fejtette ki a szakértő. – A nyugat-európai országok kártérítést kellene hogy fizessenek nekünk.\"
Az elsavasodási folyamat gyorsaságára, főképpen a környezetszennyezés által kiváltott savanyodásra példaként elmondta: Sárközújlakon az 1961-től végzett meszezési tartamkísérletek kimutatták: az elmúlt 50 évben 0,4-0,6-os pH-érték csökkenést észleltek azokon a földeken, ahol nem szórtak ki talajjavítót. Lapunk érdeklődésre elmondta: régen is savas volt a környék talajainak egy része, azonban akkor másképp folyt a termelés – az extenzív módszerek, a közbeiktatott parlagoltatások révén jól használhatóak voltak a földek.
„A magas savanyúságérték kiváltja az alumíniumionok aktivizálódását, ami mérgező hatással van a gyökérrendszerre – magyarázta Kurtinecz Pál. – Emiatt a növény nem tudja a tápanyagokat felvenni, nem tud az elvárt ütemben fejlődni.\" A szakértő szerint két út áll a szamosháti gazdák előtt: vagy folytatják a meszezést kisebb, jól kiszámított adagokkal, vagy olyan fajták előállítását szorgalmazzák, amelyek toleranciával rendelkeznek a talaj magas alumíniumtartalmára. n Babos Krisztina
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!