Megújuló falusi gazdálkodás

A települést napjainkban egyre inkább kezdik újra felfedezni. A közeli városokból járnak ki hétvégi pihenőre, de távolabbi vidékekről, Magyarországról is sokan jönnek, mivel a falu természeti környezete, a mai napig fennmaradt építészeti stílusa, hangulata, a helyiek vendégszeretete feledhetetlen élményt nyújt az odalátogatóknak. Nyárádszentsimon Maros megye keleti részén a Kis-Küküllő völgyében fekszik, Havad községhez tartozik, a környék egyik legrégebbi települése, amely az országúttól kissé félreeső helyen, a dombok közt terül el. Mai helyzete hasonlatos valamennyi erdélyi magyar faluéhoz: a fiatalok többsége máshol keresett megélhetést, aki maradt, annak nincs sok lehetősége. A falubeliek még mindig ragaszkodnak a hagyományaikhoz, még léteznek a kézművesmesterségek és az élő népszokások.

Gondos gazdálkodás

Nyárádszentsimon szívében, kis hídon áthaladva, azonnal szembetűnik a mintagazdasághoz tartozó szépen felújított parasztház, előtte öreg, kiszáradt körtefával. Az udvaron kút, illetve gazdasági épületek, ahol szarvasmarhákat, bivalyokat, tyúkokat, ludakat, kacsákat tenyésztenek, akárcsak bármely hagyományos erdélyi falusi portán. A ház mögötti területen a színben régi mezőgazdasági eszközöket tárolnak. Kialakították a disznópajtát, a mag- és takarmánytárolót, az istállót, tiszteletben tartva az építkezési hagyományokat. Az állatokat és a mezőgazdasági kellékeket többnyire a környékbeli gazdák adományozták. A gazdasági épületek mögött zöldségeskert és gyümölcsfák vannak.

A tájháznak nevezett lakóházat és a hozzá tartozó gazdaságot Szabó Imre Tibor helybeli gazdálkodó mutatta be, őt kérte fel ugyanis a Milvus Csoport az állatok gondozására, a gazdaság vezetésére. „Szeretem rendben látni a jószágot, a rám bízott udvart, kertet. Nem az anyagiak miatt vállaltam, hanem mert mindennapi életemhez hozzátartozik a falusi munka” – mesélte az Agrárvilágnak a gazda, aki megszólítja a kecskéket, a bárányokat, megvakargatja a mangalica malacok hátát, simogatja a pajtában a nyulakat, és szénát vet a bivalyok elé.

Cél: a falu rehabilitációja

Domokos Csaba, a Milvus munkatársa, a vidékfejlesztési program irányítója az Agrárvilágnak elmondta, a projekt összetett, célja a falu rehabilitációja, a hagyományos, falusi élet megőrzése, annak megismertetése, illetve népszerűsítése. „Be szeretnénk mutatni, hogy viszonylag kis, úgymond családi méretekben is meg lehet élni a hagyományos gazdálkodásból” – érvelt a programvezető. A tájházzal és a hagyományos, falusi mintagazdasággal nemcsak a régi életmódot szeretnék feléleszteni, de fel szeretnék hívni a falubeliek figyelmét arra a sok megélhetési forrásra, amit a vidék, a jól vezetett falusi gazdaságok jelenthetnek még ma is. A nyárádszentsimoni projekt eddig 35 ezer euróba került. A további tervek között gyümölcsös telepítése szerepel, a Milvus Csoport már megvásárolta az erre alkalmas területet, ahová a vidékre jellemző, az időjáráshoz alkalmazkodó, hagyományos fajtákat, almát, szilvát, körtét telepítenek.

„A program távolabbi célja, hogy a Kárpát-medencében, a hasonló adottságokkal rendelkező települések példánkból kiindulva, újból elkezdjék a hagyományos falusi gazdálkodást” – mondta Domokos Csaba. Az sem titok, hogy ezzel a faluturizmust is ösztönözni akarják, hiszen már szembetűnő az érdeklődés a hazai és a magyarországi turisták, vidékjárók részéről. Ha sikerül beindítani a teljesen önellátó gazdaságot, ha a helyben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, gabonát fel is tudják majd dolgozni, és nyereséggel értékesítik az állatokat és az állati termékeket, akkor még vonzóbbá válik a település a vidékre kívánkozó, a falusi életforma iránt nyitottak számára. Ugyanakkor azokat is otthon maradásra biztatja, akik még nem mentek szerencsét próbálni a közeli városokba vagy a határon túlra.