2013. április 17., 20:382013. április 17., 20:38
A pályázatot a kolozsvári székhelyű Regionális Környezetvédelmi Őrség a magyarországi Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség partnereként nyerte meg, zárókonferenciáját Nagyváradon tartották.
A projekt négy megyében futott, a határvidéken Romániában Bihar és Szatmár, Magyarországon pedig Hajdú-Bihar és Békés megye szántóföldjein végeztek ellenőrzéseket a szakemberek. Mint kiderült, a földtulajdonosok és gazdálkodók jórészt nincsenek tisztában azzal, hogyan is kellene földjüket minél hatékonyabban megművelni, illetve hiányosak az ismereteik az Unió környezetvédelmi előírásait illetően is. Imre Lenke, a környezetvédelmi őrség felügyelője a konferencián elmondta: a feltárt problémák közül az egyik legszembetűnőbb a szabálytalan szeméttárolás volt, gyakran a szántóföldeken, utak mentén és falvak határában is illegális szemétlerakó helyekre bukkantak az ellenőrök. Másutt hiába van kiépült ivóvízhálózat, ha a szennyvízelvezetés nincs megoldva, így az ivóvíz is szennyezett. A szennyezésért pedig sokszor maguk a gazdálkodók is felelősek, hiszen nem rendelkeznek információval arról, hogyan és milyen mennyiségben szabad például nitrátokat vagy szulfátokat használni a földeken, holott ezek a kémiai anyagok az emberi egészségre is károsak.
A felügyelő felhívta a figyelmet: törvény szerint bizonyos számú marhával, baromfival vagy sertéssel rendelkező gazdálkodást beltelektől legalább 10, más esetben akár 500 méteres távolságban kell tartani a szennyezés elkerülése végett, ivóvíz-kutat pedig csakis az állattartás helyszínénél följebb, emelkedőn lehet ásni. Imre Lenke ugyanakkor azt is megjegyezte: a törvénykezésben is vannak ellentmondások, ami a gazdaságokra vonatkozó ökológiai szabályozást illeti. A projekt keretében a térség gazdálkodóit tanulmányi kirándulásokon és tanfolyamokon ismertették meg a jó praktikákkal – mondta el Corina Roman felügyelő.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.