Nemzetközi tüntetést tartottak magyar és más országokbeli méhészek pénteken Brüsszelben a Kínából az EU-ba irányuló mézimport szabályozásának szigorítására.
2015. október 30., 16:352015. október 30., 16:35
Az Európai Bizottság székházánál délelőtt hozzávetőleg 100-an gyűltek össze, köztük horvátországi, romániai és szlovákiai méhészek, akik transzparenseket a magasba emelve fejezték ki a méhész társadalom követelését: gátat kell szabni a hamisított kínai méz behozatalának – mondta Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja, a tüntetés egyik magyar résztvevője az MTI-nek telefonon a helyszínről.
Laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz nagyobb hányada ipari hamisítvány, amely a fogyasztók megtévesztésével rontja a jó minőségű, az egészség megőrzésére valóban kedvező hatású természetes méz előállítóinak piaci pozícióit és veszélyezteti a méhészek megélhetését. Ezért fogalmaztak meg és adtak át az Európai Bizottság képviselőjének egy petíciót a tiltakozók – mondta a kaposvári méhész.
A francia, német és görög méhészegyesületek képviselői egyetértő kézjegyével is ellátott petícióban egyebek mellett követelik a kínai import méz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő EU-s laboratóriumi vizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis – a szervező fogalmazása szerint – a kötelező laborvizsgálatok csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, a szélesebb körű elemzéseknél a hamis tételek már lelepleződnének.
A dokumentumba foglalt követelések között szerepel az import mézre vonatkozó jelölési szabályok pontosításának igénye. „Hetente 100 kamion kínai méz érkezik az EU-ba, mégsincs feltüntetve a boltokba kerülő üvegeken a konkrét származási hely. Korábban a hamis kínai méz évekig ki is volt tiltva az unióból, mert szigorúan tiltott antibiotikumot tartalmazott” – áll a dokumentumban.
A szervező hozzátette: a jelenlegi gyakorlat szerint az EU nem teszi kötelezővé az egyes tételeken a pontos eredet feltüntetését, ami megfosztja a vásárlót a valódi és a hamis közötti választás lehetőségétől.
Takács Ferenc emlékeztetett, hogy 2004-ben már volt a mostanihoz hasonló méhészdemonstráció Brüsszelben, de annak nem volt eredménye. A mostani tüntetés viszont sikeres lehet szerinte, mert a labortechnika korszerűsödése már lehetővé teszi a méz összetevőinek pontosabb meghatározását. Így a jogszabályi szigorítást a gyakorlatban is jobban lehet érvényesíteni.
A demonstráció szervezőjének tájékoztatása szerint évente 15–20 ezer tonna magyar mézet exportálnak, nagyobb részt az EU tagországaiba, s az eladásból hozzávetően 70 millió euró bevétel származik. A méhészet 15 ezer családnak jelent megélhetést. Az időjárásnak köszönhetően az idén több a méz, de az exportértékesítést is nehezíti, veszélyezteti a Kínából az EU piacaira érkező, bizonytalan eredetű méz – utalt rá a szakember.
A demonstráció végén a tüntetők méhkaptárokat gyújtottak fel az Európai bizottság épülete előtt. Ezzel az akcióval a szervező fogalmazása szerint arra akarták felhívni a figyelmet, hogy „ha nincs szükség a mézünkre, akkor a méhekre és a kaptárakra sincs szükség”.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!