Lukács Géza az időjárással dacolva kertészkedik Gyergyószentmiklóson

Három hatalmas, több mint ezer négyzetméteres fóliasátor alatt Lukács Géza és családja ülteti a virág- és zöldségmagvakat, illetve gondozzák a kibújt palántákat. „Egyetlen napra sincs megállás, a virág- és zöldségtermesztésben nincs vasárnap vagy karácsony. Itt minden pillanatban jelen kell lenni, mert elég egy kis figyelmetlenség, és óriási károk keletkezhetnek” – meséli a gazda, aki saját állítása szerint több mint 180 napja nem aludt át teljes egészében egyetlen éjszakát sem. A hosszan tartó télben, a gyergyói mínusz 20–30 fokos hidegben a kertész éjszaka óránként ment ki fűteni a fóliasátorba a dédelgetett telelő virágainak.

Alternatív kertészkedés
Kezdetekben furcsállták is a helybéliek, amikor kiderült, Lukács Géza nem hobbikertészetet létesít az udvarán, hanem a családját akarja eltartani kertészkedésből. Többen meg is mosolyogták az időjárási adottságokra fittyet hányó embert. Viszont 1995-ben, amikor megszűnt a munkahelye, az addig fémforgácsolóként dolgozó fiatalembernek nem sok választási lehetősége maradt. „Előbb méhészettel próbálkoztam, a kertészetet csak alternatív tevékenységként akartuk művelni. Ám amikor egy betegség következtében elpusztultak a méheim, a kertészkedés mellett döntöttem” – idézi fel a kezdeteket a gazda. Előtanulmányok és tapasztalat híján viszont a kertészkedés sem bizonyult egyszerű feladatnak. A hiányosságokat pótolandó Lukács Géza könyveket vásárolt, könyvtárba járt, és szorgalmasan tanulta, amit a növénytermesztésről tudni kell. Az elméleti tudás mellé pedig fóliasátraiban és háztáji, majd a mezőn lévő kertészetében gyűjtötte a gyakorlati tapasztalatokat.
Füzeteket vesz elő, amelyek évekre visszamenően tartalmazzák, melyik növényt mikor ültette el, mikor bújt ki, mikor virágzott, mikor hozott termést, sőt azt is lejegyezte mit, mikor, mennyiért és hogyan sikerült értékesítenie. „Fontosak ezek az információk, másként nem lehet megtervezni egy-egy idényvirág nyílását, eladását. A krizantémot például november elseje után már nem lehet eladni, ezért legkésőbb október 25-re ki kell nyílnia” – ecseteli a gazda, aki hasonlóképpen tervezi meg a zöldségfélék érési idejét is. A termelést mára már annyira szabályozta, hogy tevékenysége fele-fele arányban oszlik meg a virágkertészet és a zöldségtermesztés között.

Friss káposzta egész évben
A virágok közül elsősorban az erkélyekre, illetve a sírkertekbe ültethető virágokra szakosodott. A gazdag választékban megtalálható a verbéna, a petúnia, begónia, krizantém, muskátli. Zöldséget több mint két hektáron termeszt, egyhektárnyi területen a híres szárhegyi káposztát, a többi területen salátát, karfiolt, sárgarépát, zellert, petrezselymet, céklát és karalábét. A salátát tízezres ciklusokban egész nyáron termeszti, a karfiolfajták termési idejét is úgy időzítette, hogy július elejétől október végéig kiszolgálhassa a vásárlót.
A vékonylevelű zamatos szárhegyi káposzta mellett olyan káposztafajtát is meghonosított, amely sokáig eláll zölden, így elérte, hogy június végétől március végéig friss édes káposztával tudja ellátni vásárlóit. „A szárhegyi káposztamagját is mi állítjuk elő, ez ugyanis egy helyi jellegű, tisztán megmaradt káposztafajta. Ezért különös gonddal kell kiválogatni ősszel a fajtaazonos, legtisztább egyedeket” – magyarázza a gazda. Az uborka- és paradicsomtermesztésnek nem kedvez a gyergyói éghajlat, a fóliasátraiban előnevelt palántákból viszont évente többtonnányi uborka és zöldparadicsom kerül elő. „Ritkán érik be nálunk a paradicsom, emiatt inkább zölden, savanyúságként értékesítjük. Az uborkát pedig a rendszeresen visszatérő vásárlóinknak termesztjük, ötszáz kilóra már megvannak a vevőim, noha még el sem ültettük” – meséli Lukács.

Természetes, de nem bio
A zöldségféléket vegyszermentesen termeszti, betegségek, kórokozók ellen vetésforgót alkalmaz, talajjavításra pedig természetes trágyát használ. Zöldségei mégsem biotermékek, jelenti ki. „A biotermékeket szabadalmaztatni kell, ami meglehetősen bürokratikus eljárás: talajelemzést kell készíttetni, a termést is analizáltatni kell, és az egész termesztési folyamatot követni kell. Rengeteg időbe és utánajárásba kerül. Megrohadna a saláta, amíg az összes formaságnak eleget tennék” – mondja a gyergyói kertész. Viszonteladói és egyéni vásárlói papír nélkül is megbíznak benne, hiszen az általa termesztett zöldségek ízén érződik: nem láttak vegyszert.
Lukács Géza régi motorkerékpárján közlekedik, a zöldségek, virágok értékesítéséből nem futotta autóra, földjeit is bérmunkában szántatja, boronáltatja. A növényápolási munkákat ló vontatta gépekkel, szerszámokkal végzi, de nagyon büszke, hogy sikerült vásárolnia egy rotációs kapát és egy szemenkénti vetőgépet.
Termékeinek 80 százalékát a közeli piacokon, zöldségüzletekben értékesíti viszonteladók révén, a maradékot otthonról egyéni vásárlóinak adja el. „Barátságok szövődtek a minőségi zöldség révén, olyan vásárlóm is van, aki több mint száz kilométer távolságról évek óta visszajár hozzám zöldséget vásárolni. A minőség maga után vonja a bizalmat, a bizalom pedig újabb vevőket hoz, és ami lényeges: nálam mindig van ráadás” – osztja kertészi hitvallását Lukács Géza.