Lesz bőven gabona, de nem tudni, milyen áron

Rég nem lehetett látni annyi szépen fejlett, aratásra váró gabonatáblát Erdélyben, mint idén. Tavaly ősztől a gabona árának folyamatos emelkedése sok termelőt késztetett arra, hogy korábbi tervei ellenére nagyobb területen termesszen szalmás gabonát.

A februárban kirobbant ukrajnai háború és a gabonaárak gyors emelkedése miatt növekedett a megművelt mezőgazdasági területek száma, így tavaszi vetésű gabonából is nagy kiterjedésű területeken lesz betakarítás.

Az erdélyi termőföldeket idén nem viselte meg a szárazság:

a kései tavaszodást és a korai esők elmaradását májusban bepótolta a természet, így a legjelentősebb partiumi és bánsági gabonatermesztő megyékben szépek a búza- és kukoricatáblák.

Humuszban gazdag a föld az Arad megyei Pécskán, ahol a település 15 ezer hektárnyi szántóterületén több farm is nagy kiterjedésű parcellákon termeszt gabonát, a gazdák a megnövekedett inputanyagárak ellenére is optimistán várják az aratási idényt. 

mert ezzel párhuzamosan megduplázódott a búza és a kukorica értékesítési ára is. Aki meg tudta vásárolni az idei termés megalapozásához szükséges műtrágyamennyiséget, az most nagyon jó hektárátlagokat ér el, ennek értékesítésével pedig tisztességes haszonra tehet szert” – fogalmazott a Krónikának Dancu Angéla agrárvállalkozó, aki férjével és fiával ezer hektár területen termeszt búzát, repcét és kukoricát.

A pécskai családi farmon elégedettek a várható hozammal: a megfelelő őszi, illetve tavaszi talaj-előkészítés és a növényvédelmi munkálatok mellett az időjárás is kedvezett a partiumi gazdáknak. Az őszi vetéseken volt némi hótakaró, télen nem volt túl hideg, és az elmúlt időszak csapadékos időjárásával sem lehetnek elégedetlenek a termelők.

Ha nem lesz természeti csapás – jégeső vagy vihar –, a pécskai farmer szerint szép mezőgazdasági évet fognak zárni. A helyzet azonban nem rózsás, mert a nagy áremelkedések a nagy farmokat is érintik. Az agrárvállalkozó szerint a legnagyobb kiadást a műtrágya hatalmas árdrágulása okozza. Igaz, a romániai piacon ma már beszerezhető sokféle külföldi műtrágya is, így az Azomureș egyeduralkodása megszűnt. Idén tavasszal a pécskai farmon több forgalmazótól is vásároltak műtrágyát.

A több lerakatból érkező bőséges kínálat valamennyire mérsékelte a kezdeti magas árakat, azonban a mesterséges termésfokozó így is sokkal többe kerül, mint egy évvel korábban.

Közben jelentősen drágultak a növényvédő szerek, és a gázolaj kilenc lej fölötti ára is komoly többletterheket ró a gazdákra. Dancu Angéla szerint a farmerek közül azok jártak jól, akik rendelkeznek gabonasilóval, így idénre tudták tárolni a tavaly betakarított gabonát.

,,Mostanában 1,6 lejért értékesítjük a tavalyi búzát, a kukorica kilójáért 1,4 lejt kínálnak a nagybani felvásárlók. Ez a 2021-es nyári árak duplája. A többletbevétellel tudtuk egyenesbe hozni megugrott kiadásainkat. Igazából a kisebb termelők vannak nehéz helyzetben, akik arra kényszerültek, hogy nyáron, aratáskor értékesítsék a gabonát” – magyarázza az Arad megyei agrárvállalkozó.

Az üzletasszony szerint a nagy farmok a mostani körülmények között is gazdaságosan tudnak termelni, amennyiben magas hektárátlagokat érnek el. Dancu a legnagyobb gondnak a munkaerő-fluktuációt tartja. Ritka a jó mezőgépész, a hozzáértő traktoristák viszont egyik farmról a másikra vándorolnak, ahol magasabb fizetést kapnak.

 – foglalja össze a munkaerőpiaci helyzetet az üzletasszony. Minden farm munkaerőhiánnyal küszködik: a hazai mezőgépészeti oktatás nem tart lépést az egyre korszerűbb gépek kezelésével. A jó szakmunkásokat elcsábítják a külföldi munkaadók, aki viszont itthon marad, annak olyan fizetést kell adni, amit csak nagyobb farmok engedhetnek meg maguknak. Dancu szerint a mostani válságos időszak is azt mutatja, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a nagyobb farmoknak van esélyük a talpon maradásra.

Könczei Csaba RMDSZ-es háromszéki parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja úgy látja, amennyiben a szántóföldi növénytermesztésben átlagon felüli termést takarítanak be a gazdák, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elkerüljük egy esetleges élelmiszerválság hazai kialakulásának a lehetőségét.

A mai gabonafelvásárlási árak mellett egy jó termésátlaggal nem csak a nagytermelők, hanem a kisebb területeken gazdálkodók is ki tudják gazdálkodni a megnövekedett inputanyagok árát, azonban kérdés, hogy mekkora élelmiszer­ár-emelkedést visel még el a piac.

A székelyföldi gazdák még nem tudják, hogy a krumpli ára megmarad-e olyan szinten, hogy az fedezze a tavalyihoz képest jóval magasabb termelői költségeket.

„Az ukrajnai háború miatt megnövekedett gabonaárakból egyértelműen a szántóföldi növénytermesztési ágazat profitál, és az állattenyésztés a nagy vesztes. Az állati termékek – hús, tojás és tej – ára nem emelkedik olyan mértékben, hogy a termelői költségeit ki lehessen gazdálkodni. A magas takarmányárak egyre nehezebb helyzetbe hozzák az állattenyésztést” – érvelt a mezőgazdasági végzettségű RMDSZ-politikus.

A romániai agrárágazat számára jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy más európai uniós országoktól eltérően az országos helyreállítási tervben (PNRR) egyetlen eurót sem irányoztak elő az agrárágazat számára. Könczei Csaba ennek okát abban látja, hogy az előző kormány mezőgazdasági tárcavezetője az öntözési rendszerek rehabilitációja kapcsán olyan tervvel ment Brüsszelbe, amely a hatvanas-hetvenes évek módszereire és technológiájára kért pénzt.

A hatóságok nem törődtek a romániai öntözőrendszerek korszerű rehabilitációjával, így egy több évtizedes tervet kotortak elő a minisztérium íróasztalfiókjaiból, amit az Európai Bizottság elutasított.

A több milliárd eurós beruházási forráskiesés még inkább megviseli a hazai mezőgazdaságot, főleg ha azt nézzük, hogy az aszályossá váló időjárás okán létfontosságú volna a korszerű irrigáció kiterjesztése a szántóföldi növénytermesztésben.

A szakember szerint a kormány belső forrásokból próbál átcsoportosítani pénzeket az agrárágazat támogatására. Két héttel ezelőtt született meg egy sürgősségi kormányrendelet, amely 300 millió lejes keret erejéig kárpótlást nyújt a gazdáknak a koronavírus-járvány okozta időszakra. Az újabb támogatási csomag az agrárhitelekkel rendelkező termelők kamattámogatását szolgálja, de Könczei szerint más intézkedésekről is tárgyalnak.

A kisgazdák nehezebben fogják elviselni a rájuk nehezedő terheket, de ha idén jó terméshozamok lesznek, ez az ő gazdálkodásukat is egyenesbe hozhatja. Minden attól függ, hogy a magas inputanyagárak hogyan épülnek be az eladási árakba, illetve mit bír el ebből a piac” – mondta Könczei Csaba.