Lesz még lágy kenyér. Idén előre láthatóan jó termés várható, a gabona ára azonban folyamatosan emelkedik, a mezőgazdaság több gonddal küzd
Fotó: Veres Nándor
Erdély-szerte gazdag gabonaföldek várják a nyári aratást, a nagyobb farmok előreláthatóan jó terméseredményeket érnek el. Szakemberek szerint a gabonasilókkal rendelkező nagytermelők jártak jól, akik tavaly betakarított kenyérgabonájukat idén a tavalyi ár duplájáért értékesítették. A jó terméseredmények ellenére a hazai mezőgazdaság számos más problémával küzd.
2022. június 13., 07:522022. június 13., 07:52
Rég nem lehetett látni annyi szépen fejlett, aratásra váró gabonatáblát Erdélyben, mint idén. Tavaly ősztől a gabona árának folyamatos emelkedése sok termelőt késztetett arra, hogy korábbi tervei ellenére nagyobb területen termesszen szalmás gabonát.
A februárban kirobbant ukrajnai háború és a gabonaárak gyors emelkedése miatt növekedett a megművelt mezőgazdasági területek száma, így tavaszi vetésű gabonából is nagy kiterjedésű területeken lesz betakarítás.
a kései tavaszodást és a korai esők elmaradását májusban bepótolta a természet, így a legjelentősebb partiumi és bánsági gabonatermesztő megyékben szépek a búza- és kukoricatáblák.
Humuszban gazdag a föld az Arad megyei Pécskán, ahol a település 15 ezer hektárnyi szántóterületén több farm is nagy kiterjedésű parcellákon termeszt gabonát, a gazdák a megnövekedett inputanyagárak ellenére is optimistán várják az aratási idényt.
mert ezzel párhuzamosan megduplázódott a búza és a kukorica értékesítési ára is. Aki meg tudta vásárolni az idei termés megalapozásához szükséges műtrágyamennyiséget, az most nagyon jó hektárátlagokat ér el, ennek értékesítésével pedig tisztességes haszonra tehet szert” – fogalmazott a Krónikának Dancu Angéla agrárvállalkozó, aki férjével és fiával ezer hektár területen termeszt búzát, repcét és kukoricát.
A pécskai családi farmon elégedettek a várható hozammal: a megfelelő őszi, illetve tavaszi talaj-előkészítés és a növényvédelmi munkálatok mellett az időjárás is kedvezett a partiumi gazdáknak. Az őszi vetéseken volt némi hótakaró, télen nem volt túl hideg, és az elmúlt időszak csapadékos időjárásával sem lehetnek elégedetlenek a termelők.
Ha nem lesz természeti csapás – jégeső vagy vihar –, a pécskai farmer szerint szép mezőgazdasági évet fognak zárni. A helyzet azonban nem rózsás, mert a nagy áremelkedések a nagy farmokat is érintik. Az agrárvállalkozó szerint a legnagyobb kiadást a műtrágya hatalmas árdrágulása okozza. Igaz, a romániai piacon ma már beszerezhető sokféle külföldi műtrágya is, így az Azomureș egyeduralkodása megszűnt. Idén tavasszal a pécskai farmon több forgalmazótól is vásároltak műtrágyát.
Fotó: Makkay József
Közben jelentősen drágultak a növényvédő szerek, és a gázolaj kilenc lej fölötti ára is komoly többletterheket ró a gazdákra. Dancu Angéla szerint a farmerek közül azok jártak jól, akik rendelkeznek gabonasilóval, így idénre tudták tárolni a tavaly betakarított gabonát.
,,Mostanában 1,6 lejért értékesítjük a tavalyi búzát, a kukorica kilójáért 1,4 lejt kínálnak a nagybani felvásárlók. Ez a 2021-es nyári árak duplája. A többletbevétellel tudtuk egyenesbe hozni megugrott kiadásainkat. Igazából a kisebb termelők vannak nehéz helyzetben, akik arra kényszerültek, hogy nyáron, aratáskor értékesítsék a gabonát” – magyarázza az Arad megyei agrárvállalkozó.
Az üzletasszony szerint a nagy farmok a mostani körülmények között is gazdaságosan tudnak termelni, amennyiben magas hektárátlagokat érnek el. Dancu a legnagyobb gondnak a munkaerő-fluktuációt tartja. Ritka a jó mezőgépész, a hozzáértő traktoristák viszont egyik farmról a másikra vándorolnak, ahol magasabb fizetést kapnak.
– foglalja össze a munkaerőpiaci helyzetet az üzletasszony. Minden farm munkaerőhiánnyal küszködik: a hazai mezőgépészeti oktatás nem tart lépést az egyre korszerűbb gépek kezelésével. A jó szakmunkásokat elcsábítják a külföldi munkaadók, aki viszont itthon marad, annak olyan fizetést kell adni, amit csak nagyobb farmok engedhetnek meg maguknak. Dancu szerint a mostani válságos időszak is azt mutatja, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a nagyobb farmoknak van esélyük a talpon maradásra.
Bőséges termés ígérkezik. Az elmúlt három hónapban egyre emelkedtek a gabonaárak a világpiacon
Fotó: Veres Nándor
Könczei Csaba RMDSZ-es háromszéki parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja úgy látja, amennyiben a szántóföldi növénytermesztésben átlagon felüli termést takarítanak be a gazdák, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elkerüljük egy esetleges élelmiszerválság hazai kialakulásának a lehetőségét.
A mai gabonafelvásárlási árak mellett egy jó termésátlaggal nem csak a nagytermelők, hanem a kisebb területeken gazdálkodók is ki tudják gazdálkodni a megnövekedett inputanyagok árát, azonban kérdés, hogy mekkora élelmiszerár-emelkedést visel még el a piac.
„Az ukrajnai háború miatt megnövekedett gabonaárakból egyértelműen a szántóföldi növénytermesztési ágazat profitál, és az állattenyésztés a nagy vesztes. Az állati termékek – hús, tojás és tej – ára nem emelkedik olyan mértékben, hogy a termelői költségeit ki lehessen gazdálkodni. A magas takarmányárak egyre nehezebb helyzetbe hozzák az állattenyésztést” – érvelt a mezőgazdasági végzettségű RMDSZ-politikus.
A romániai agrárágazat számára jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy más európai uniós országoktól eltérően az országos helyreállítási tervben (PNRR) egyetlen eurót sem irányoztak elő az agrárágazat számára. Könczei Csaba ennek okát abban látja, hogy az előző kormány mezőgazdasági tárcavezetője az öntözési rendszerek rehabilitációja kapcsán olyan tervvel ment Brüsszelbe, amely a hatvanas-hetvenes évek módszereire és technológiájára kért pénzt.
A több milliárd eurós beruházási forráskiesés még inkább megviseli a hazai mezőgazdaságot, főleg ha azt nézzük, hogy az aszályossá váló időjárás okán létfontosságú volna a korszerű irrigáció kiterjesztése a szántóföldi növénytermesztésben.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szakember szerint a kormány belső forrásokból próbál átcsoportosítani pénzeket az agrárágazat támogatására. Két héttel ezelőtt született meg egy sürgősségi kormányrendelet, amely 300 millió lejes keret erejéig kárpótlást nyújt a gazdáknak a koronavírus-járvány okozta időszakra. Az újabb támogatási csomag az agrárhitelekkel rendelkező termelők kamattámogatását szolgálja, de Könczei szerint más intézkedésekről is tárgyalnak.
A kisgazdák nehezebben fogják elviselni a rájuk nehezedő terheket, de ha idén jó terméshozamok lesznek, ez az ő gazdálkodásukat is egyenesbe hozhatja. Minden attól függ, hogy a magas inputanyagárak hogyan épülnek be az eladási árakba, illetve mit bír el ebből a piac” – mondta Könczei Csaba.
Világszerte drágul a gabona
Az elmúlt három hónapban folyamatosan emelkedtek a gabonaárak a világpiacon. A jelenség magyarázata, hogy a világpiacon kérdésessé vált az Ukrajna által tavaly megtermelt mintegy 25 millió tonna kenyérgabona forgalmazásának lehetősége. Jelenleg mintegy húszmillió tonna búza vár ukrajnai gabonasilókban exportra, de ennek gyors tengeri szállítása jelenleg megoldhatatlan. Kérdéses az Oroszországban tavaly megtermelt 85 millió tonna gabona sorsa is. Nem lehet tudni, hogy ebből a hatalmas mennyiségből mennyit tudnak vagy akarnak exportálni az oroszok a nemzetközi szankciók szorításában. Az Európai Unió több tagországában is jó gabonatermés várható, ugyanakkor az ausztrál mezőgazdasági miniszter bejelentése szerint idén is rekordtermésre számítanak búzából. A tárcavezető mintegy 35 millió tonna búzatermést prognosztizált, amivel Ausztrália a világ második legnagyobb gabonaexportőrévé válhat idén. A 2020-as nemzetközi adatok tükrében Magyarország 5,1, Románia 6,7, Lengyelország 12,4, Németország 22,1, míg Ukrajna 25 millió tonna kenyérgabonát termelt. A két évvel ezelőtti adatok alapján a világ legnagyobb gabonatermelője Kína volt 134 millió tonnával, Kínát India követte 107, 5 millióval, a harmadik helyen pedig Oroszország állt 86 millió tonnával.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!