A családi gazdaságokat kellene támogatnia a mezőgazdasági minisztériumnak, a szakemberek ezt szorgalmazzák
Fotó: Veres Nándor
RMDSZ-es lehet a következő mezőgazdasági miniszter, erről is szólnak a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) zajló tárgyalások. A Krónika által megkérdezett szakemberek és politikusok úgy látják, az agrártárca kiemelkedő szerepet játszik Erdély és Székelyföld jövőjének alakulásában, és a különböző gazdasági tevékenységek közül a mezőgazdasági termelés van vezető pozícióban.
2021. október 26., 14:042021. október 26., 14:04
2021. október 26., 14:062021. október 26., 14:06
A három székelyföldi megye fejlődése szempontjából a legfontosabb tárcának tartja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A Hargita megyei RMDSZ-politikus szerint áttörésnek kéne bekövetkeznie a Székelyföldre érkező mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzek ügyében.
Egy bátor kiállású mezőgazdasági miniszterre van szükségünk, aki végre ki tudná egyenlíteni az európai uniós forrásokra alapozó romániai támogatáspolitikát. Igazságot kell teremteni a székelyföldi gazdák számára!” – jelentette ki lapunknak a Hargita megyei önkormányzat vezetője.
A politikus hiányolja a mezőgazdasági szaktárca eddigi munkájából a medvekérdés ügyében történő hangsúlyos szerepvállalást is. Borboly a Krónikának példákkal illusztrálta, hogy az olyan európai uniós tagországokban, ahol szintén jelentős medvepopuláció él – Finnország, Svédország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia – a mezőgazdasági szaktárcák aktívak a különböző vadvédelmi és megelőzési programok kidolgozásában,
Romániától eltérően ezekre a programokra a többi érdekelt EU-s tagország jelentős uniós forrásokat hív le. Borboly Csaba ilyen szempontból is átértékelné a mezőgazdasági szaktárca munkáját, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen végre rendezni lehessen a székelyföldi gazdáknak egyre nagyobb károkat okozó medvepopulációk problémáját.
Borboly Csaba
Fotó: Veres Nándor
A székelyföldi elöljáró szerint fontos elvárás a decentralizáció is, hiszen a mezőgazdasági minisztérium égisze alatt ma több „vízfejű” intézmény működik, amelyek semmiben sem segítik a helyi gazdák boldogulását.
Amíg ezek a szakemberek a megyei tanács hatáskörébe tartoztak, érdemi munkát végezhettek a gazdák számára. Ezen a rendszeren kell sürgősen változtatni!” – fogalmazott a Krónikának Borboly Csaba.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint nincs könnyű helyzetben a leendő miniszter, mert a romániai agrárpolitikai döntéseknél két nagy érdek ütközik: a több ezer vagy több tízezer hektáros nagyüzemi mezőgazdasági farmok lobbija és az erdélyi magyar politikum által preferált családi gazdaságok érdekérvényesítése.
A szakember szerint arra van szükség, hogy a román agrárpolitika pozitívan diszkriminálja a családi gazdaságokat, hogy minél többen meg tudjanak élni a mezőgazdasági termelésből. Ami nem csak gazdasági, hanem tájvédelmi és kulturális kérdés is egyben. Becze elmondta,
ezért be fognak költözni városra, ami nemzetpolitikai szempontból is nagy hátrányt jelent egy-egy vidék jövője szempontjából. A Maros, Hargita és Kovászna megye gazdáit tömörítő egyesületi szövetség vezetője áttörést szorgalmaz a gazdapályázatok terén is, ahol elsősorban az elharapódzó bürokráciát kell csökkenteni.
A székelyföldi megyékben a helyzet más megyékhez képest is nehéz: a gazdaszervezetek sok esetben tapasztalják, hogy a szakminisztérium kötelékében dolgozó román hivatalnokok átértelmezik a pályázati kiírások szövegét és feltételrendszerét, és gyakran olyasmit követelnek a helyi gazdáktól, amit más megyében nem.
Másrészt kiszámíthatóvá kell tenni a mezőgazdasági pályázati rendszert, mert nem járható út, hogy hirtelen, előzmények nélkül jelennek meg kiírások, amelyekre nem hagynak felkészülési időt: a leadási határidő előtt két héttel vagy egy hónappal a gazdának nincs lehetősége érdemben felkészülni.
Becze István
Fotó: RMDSZ
„A székelyföldi megyékben elsősorban állattenyésztésre szoktak pályázni a gazdák. Nagy gond a fiatal gazdák számára meghirdetett pályázatok esetében, hogy amennyiben nem készítenek EU-komform trágyatárolót, farmjuk nem kapja meg a működési engedélyt. Ha egy 60 ezer eurós pályázatból a gazda 50 ezer eurót a trágyatároló megépítésére kell fordítson, akkor legtöbben bele sem vágnak, mert ez egy fiatal gazda számára zsákutca” – magyarázza Becze István.
így nem a gazdákra nehezedne a hatalmas beruházás terhe. Egy több millió eurós szarvasmarhafarm esetében a modern trágyatároló megépítése nem jelent gondot, kisgazdáknál azonban nagyon nehezen kivitelezhető. A Székelyföld három megyéjébe jelenleg évente mintegy 200 millió euró uniós agrártámogatás érkezik.
A kistermelőket érintő egyik legnehezebb kérdés az értékesítés Székelyföldön is. Habár a székelyföldi megyék a Székely termék elnevezésű védjegy 2008-as bevezetése óta helyzeti előnybe kerültek, még mindig sok a tennivaló, hogy a gazdák biominőségű termékei megfelelő áron jussanak el a fogyasztókhoz.
Borboly Csaba szerint az Európai Unió zöldítési programját Székelyföld hatékonyan a javára tudja fordítani, hiszen az új uniós agrárpolitika egyik alappillére éppen a biotermelés, és ezeknek a termékeknek a rövid értékesítési láncon történő forgalmazása.
Székelyföld ezen a téren lépéselőnyben van, a megyei tanács révén számos vásár megrendezését támogatjuk, a Székely termék pedig egyre népszerűbb a fogyasztók körében” – nyilatkozta Borboly Csaba.
Becze István átgondolt agrárpolitika kidolgozásában látja a lehetőségét annak, hogy a gazdák prémium minőségű termékei bekerülhessenek a nagy üzletláncok polcaira is. Ezt különböző adókedvezményekkel lehet előmozdítani, hogy a gazdát és az üzletláncokat is érdekeltté tegyék a tartós együttműködésre.
amit nem is kell eljuttatni nagy távolságokra, ha a környéken állandó és megbízható piacot találnak számukra. A gazdaegyesület vezetője kiemelte az online kereskedelem növekvő szerepét is a gazdák által megtermelt élelmiszer forgalmazásában.
Ez azonban nem csupán online felületen olvasható hirdetést jelent: ehhez megfelelő logisztikát kell társítani, különben a legjobb szándék ellenére sem jut el idejében az élelmiszer a vásárlóhoz. Egy ilyen logisztikai rendszer kiépítése nem könnyű feladat, hiszen sok pénzbe kerül, de hosszabb távon megtérül. Becze ehhez állami pályázatokat remél, hogy fel lehessen futtatni a sok gazda megélhetését biztosító online kereskedelmet is.
A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete nemrég indította el Maros, Hargita és Kovászna megyében a Fiatal gazda programot, amelynek célja, hogy megfelelően felkészült agrárszakemberek, közgazdászok és pályázatírók szakmai tanácsot nyújtsanak a fiatal gazdáknak, összehozzák őket magyarországi szakemberekkel, tanfolyamokat és szakmai utakat szervezzenek, illetve támogassák mezőgazdasági pályázataik kidolgozását.
a fiatalok egyharmada mezőgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság iránt érdeklődő székelyföldi fiatalok „krémje” ez a népes csapat, akikkel remélhetőleg olyan sikeres együttműködés épül ki, amely számos jól működő mezőgazdasági farm és élelmiszeripari feldolgozóegység formájában ölt majd testet.
Becze István kiemelt szerepet szánna a mezőgazdasági szakoktatásnak, ezen a téren tapasztalják ugyanis a legnagyobb hiányosságokat, hiszen az időszakos külföldi munkavállalás után az utóbbi időben sokan hazatértek a székelyföldi falvakba, és gazdálkodásba akarna fogni, de semmiféle szakmai tudásuk nincs hozzá.
A leendő új román kormány mezőgazdasági programjának az egyik kidolgozója az RMDSZ részéről Magyar Lóránd állatorvos, Szatmár megyei parlamenti képviselő.
Magyar Lóránd
Fotó: RMDSZ
A Krónikának elmondta, főbb vonalakban az eddigi hárompárti kormánykoalíció mezőgazdasági programjára támaszkodnak, a korábbi programot azonban több ponton kiegészítenék. Mivel az Országos Helyreállítási Tervből kimaradt a romániai öntözőrendszerekbe történő beruházás, RMDSZ részről ezt tartják az egyik prioritásnak.
hogy az egyre aszályosabb időjárást ellensúlyozni lehessen a mezőgazdasági termelésben. Magyar szerint azért sincs könnyű helyzetben a romániai mezőgazdaság, mert az Országos Helyreállítási Tervből az agrárágazat gyakorlatilag kimaradt.
Csupán néhány marketing célú tevékenységre hagytak jóvá némi forrást, így a mezőgazdaság a 2021–2027-es európai uniós agrárpályázatokra van utalva, amelyet romániai költségvetési forrásokból lehet majd kiegészíteni. „A kormányprogram szerves része lesz a két leginkább sújtott állattenyésztési ágazat, a sertés- és a szárnyastartás támogatása.
A sertésfarmok kiemelt támogatást kapnak malacnevelésre és az értékesített húsra, a szárnyasfarmok a naposcsibe-előállításra és a húscsirkenevelésre” – nyilatkozta lapunknak Magyar Lóránd. A tenyészállat-nevelés, kiemelten az apaállatok beszerzésének támogatása szintén szerepel az RMDSZ által benyújtott programjavaslatok között.
Kérdésünkre, hogy az agrártárca programját kidolgozó négytagú RMDSZ-es szakembercsapat hogyan látja a kistermelők piaci boldogulását, Magyar azt mondta, ezen a területen átütő sikert csak a szövetkezeti mozgalom felerősítésében lehet elérni.
„Más lehetőséget nem látunk arra, hogy a kisgazda önmagában felvegye a versenyt a nagyáruházláncokkal. Ha a kistermelők nem társulnak, hiába kényszerítenénk arra a multinacionális üzletláncokat, hogy helyi termékeket forgalmazzanak, mert ez megoldhatatlan marad” – érvelt a Krónikának az RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Magyar Lóránd azt szorgalmazza, hogy az új tárcavezető a családi gazdaságokat hozza helyzeti előnybe. Lapunknak elmondta, hogy adminisztratív eszközökkel kell közbelépni a nagybirtokok gyors terjedésének megakadályozásához.
de meggyőződése, hogyha nem korlátozzák a nagybirtokok területnagyságát és a cégek földvásárlását, 20–30 év múlva alig fogunk beszélni családi gazdaságokról Romániában. Úgy véli, az Erdélyben „őshonos” családi gazdaságokat a Nemzeti Liberális Párt kiemelten támogatná, ezért lenne nagy szerepe egy magyar mezőgazdasági miniszternek, aki meghatározhatja a román agrárpolitika jövőjét.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!