Egy bátor kiállású mezőgazdasági miniszterre van szükségünk, aki végre ki tudná egyenlíteni az európai uniós forrásokra alapozó romániai támogatáspolitikát. Igazságot kell teremteni a székelyföldi gazdák számára!” – jelentette ki lapunknak a Hargita megyei önkormányzat vezetője.

A politikus hiányolja a mezőgazdasági szaktárca eddigi munkájából a medvekérdés ügyében történő hangsúlyos szerepvállalást is. Borboly a Krónikának példákkal illusztrálta, hogy az olyan európai uniós tagországokban, ahol szintén jelentős medvepopuláció él – Finnország, Svédország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia – a mezőgazdasági szaktárcák aktívak a különböző vadvédelmi és megelőzési programok kidolgozásában,

Romániától eltérően ezekre a programokra a többi érdekelt EU-s tagország jelentős uniós forrásokat hív le. Borboly Csaba ilyen szempontból is átértékelné a mezőgazdasági szaktárca munkáját, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen végre rendezni lehessen a székelyföldi gazdáknak egyre nagyobb károkat okozó medvepopulációk problémáját.

Amíg ezek a szakemberek a megyei tanács hatáskörébe tartoztak, érdemi munkát végezhettek a gazdák számára. Ezen a rendszeren kell sürgősen változtatni!” – fogalmazott a Krónikának Borboly Csaba.

Nehezebb Székelyföldön pályázni

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint nincs könnyű helyzetben a leendő miniszter, mert a romániai agrárpolitikai döntéseknél két nagy érdek ütközik: a több ezer vagy több tízezer hektáros nagyüzemi mezőgazdasági farmok lobbija és az erdélyi magyar politikum által preferált családi gazdaságok érdekérvényesítése.

A szakember szerint arra van szükség, hogy a román agrárpolitika pozitívan diszkriminálja a családi gazdaságokat, hogy minél többen meg tudjanak élni a mezőgazdasági termelésből. Ami nem csak gazdasági, hanem tájvédelmi és kulturális kérdés is egyben. Becze elmondta,

ezért be fognak költözni városra, ami nemzetpolitikai szempontból is nagy hátrányt jelent egy-egy vidék jövője szempontjából. A Maros, Hargita és Kovászna megye gazdáit tömörítő egyesületi szövetség vezetője áttörést szorgalmaz a gazdapályázatok terén is, ahol elsősorban az elharapódzó bürokráciát kell csökkenteni.

A székelyföldi megyékben a helyzet más megyékhez képest is nehéz: a gazdaszervezetek sok esetben tapasztalják, hogy a szakminisztérium kötelékében dolgozó román hivatalnokok átértelmezik a pályázati kiírások szövegét és feltételrendszerét, és gyakran olyasmit követelnek a helyi gazdáktól, amit más megyében nem.

Másrészt kiszámíthatóvá kell tenni a mezőgazdasági pályázati rendszert, mert nem járható út, hogy hirtelen, előzmények nélkül jelennek meg kiírások, amelyekre nem hagynak felkészülési időt: a leadási határidő előtt két héttel vagy egy hónappal a gazdának nincs lehetősége érdemben felkészülni.

így nem a gazdákra nehezedne a hatalmas beruházás terhe. Egy több millió eurós szarvasmarhafarm esetében a modern trágyatároló megépítése nem jelent gondot, kisgazdáknál azonban nagyon nehezen kivitelezhető. A Székelyföld három megyéjébe jelenleg évente mintegy 200 millió euró uniós agrártámogatás érkezik.

Helyben termelt árut vásárolni

A kistermelőket érintő egyik legnehezebb kérdés az értékesítés Székelyföldön is. Habár a székelyföldi megyék a Székely termék elnevezésű védjegy 2008-as bevezetése óta helyzeti előnybe kerültek, még mindig sok a tennivaló, hogy a gazdák biominőségű termékei megfelelő áron jussanak el a fogyasztókhoz.

Borboly Csaba szerint az Európai Unió zöldítési programját Székelyföld hatékonyan a javára tudja fordítani, hiszen az új uniós agrárpolitika egyik alappillére éppen a biotermelés, és ezeknek a termékeknek a rövid értékesítési láncon történő forgalmazása.

Székelyföld ezen a téren lépés­előnyben van, a megyei tanács révén számos vásár megrendezését támogatjuk, a Székely termék pedig egyre népszerűbb a fogyasztók körében” – nyilatkozta Borboly Csaba.

Becze István átgondolt agrárpolitika kidolgozásában látja a lehetőségét annak, hogy a gazdák prémium minőségű termékei bekerülhessenek a nagy üzletláncok polcaira is. Ezt különböző adókedvezményekkel lehet előmozdítani, hogy a gazdát és az üzletláncokat is érdekeltté tegyék a tartós együttműködésre.

amit nem is kell eljuttatni nagy távolságokra, ha a környéken állandó és megbízható piacot találnak számukra. A gazdaegyesület vezetője kiemelte az online kereskedelem növekvő szerepét is a gazdák által megtermelt élelmiszer forgalmazásában.

Ez azonban nem csupán online felületen olvasható hirdetést jelent: ehhez megfelelő logisztikát kell társítani, különben a legjobb szándék ellenére sem jut el idejében az élelmiszer a vásárlóhoz. Egy ilyen logisztikai rendszer kiépítése nem könnyű feladat, hiszen sok pénzbe kerül, de hosszabb távon megtérül. Becze ehhez állami pályázatokat remél, hogy fel lehessen futtatni a sok gazda megélhetését biztosító online kereskedelmet is.

Székelyföldi gazdaképzés

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete nemrég indította el Maros, Hargita és Kovászna megyében a Fiatal gazda programot, amelynek célja, hogy megfelelően felkészült agrárszakemberek, közgazdászok és pályázatírók szakmai tanácsot nyújtsanak a fiatal gazdáknak, összehozzák őket magyarországi szakemberekkel, tanfolyamokat és szakmai utakat szervezzenek, illetve támogassák mezőgazdasági pályázataik kidolgozását.

a fiatalok egyharmada mezőgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság iránt érdeklődő székelyföldi fiatalok „krémje” ez a népes csapat, akikkel remélhetőleg olyan sikeres együttműködés épül ki, amely számos jól működő mezőgazdasági farm és élelmiszeripari feldolgozóegység formájában ölt majd testet.

Becze István kiemelt szerepet szánna a mezőgazdasági szakoktatásnak, ezen a téren tapasztalják ugyanis a legnagyobb hiányosságokat, hiszen az időszakos külföldi munkavállalás után az utóbbi időben sokan hazatértek a székelyföldi falvakba, és gazdálkodásba akarna fogni, de semmiféle szakmai tudásuk nincs hozzá.

Megakadályozni a nagybirtokok térhódítását

A leendő új román kormány mezőgazdasági programjának az egyik kidolgozója az RMDSZ részéről Magyar Lóránd állatorvos, Szatmár megyei parlamenti képviselő.

hogy az egyre aszályosabb időjárást ellensúlyozni lehessen a mezőgazdasági termelésben. Magyar szerint azért sincs könnyű helyzetben a romániai mezőgazdaság, mert az Országos Helyreállítási Tervből az agrárágazat gyakorlatilag kimaradt.

Csupán néhány marketing célú tevékenységre hagytak jóvá némi forrást, így a mezőgazdaság a 2021–2027-es európai uniós agrárpályázatokra van utalva, amelyet romániai költségvetési forrásokból lehet majd kiegészíteni. „A kormányprogram szerves része lesz a két leginkább sújtott állattenyésztési ágazat, a sertés- és a szárnyastartás támogatása.

A sertésfarmok kiemelt támogatást kapnak malacnevelésre és az értékesített húsra, a szárnyasfarmok a naposcsibe-előállításra és a húscsirkenevelésre” – nyilatkozta lapunknak Magyar Lóránd. A tenyészállat-nevelés, kiemelten az apaállatok beszerzésének támogatása szintén szerepel az RMDSZ által benyújtott programjavaslatok között.

Kérdésünkre, hogy az agrártárca programját kidolgozó négytagú RMDSZ-es szakembercsapat hogyan látja a kistermelők piaci boldogulását, Magyar azt mondta, ezen a területen átütő sikert csak a szövetkezeti mozgalom felerősítésében lehet elérni.

„Más lehetőséget nem látunk arra, hogy a kisgazda önmagában felvegye a versenyt a nagyáruházláncokkal. Ha a kistermelők nem társulnak, hiába kényszerítenénk arra a multinacionális üzletláncokat, hogy helyi termékeket forgalmazzanak, mert ez megoldhatatlan marad” – érvelt a Krónikának az RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Magyar Lóránd azt szorgalmazza, hogy az új tárcavezető a családi gazdaságokat hozza helyzeti előnybe. Lapunknak elmondta, hogy adminisztratív eszközökkel kell közbelépni a nagybirtokok gyors terjedésének megakadályozásához.

de meggyőződése, hogyha nem korlátozzák a nagybirtokok területnagyságát és a cégek földvásárlását, 20–30 év múlva alig fogunk beszélni családi gazdaságokról Romániában. Úgy véli, az Erdélyben „őshonos” családi gazdaságokat a Nemzeti Liberális Párt kiemelten támogatná, ezért lenne nagy szerepe egy magyar mezőgazdasági miniszternek, aki meghatározhatja a román agrárpolitika jövőjét.