Lépéselőnybe hoznák a családi gazdaságokat: sokat várnak a leendő agrárminisztertől a magyar szakemberek

A családi gazdaságokat kellene támogatnia a mezőgazdasági minisztériumnak, a szakemberek ezt szorgalmazzák •  Fotó: Veres Nándor

A családi gazdaságokat kellene támogatnia a mezőgazdasági minisztériumnak, a szakemberek ezt szorgalmazzák

Fotó: Veres Nándor

RMDSZ-es lehet a következő mezőgazdasági miniszter, erről is szólnak a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) zajló tárgyalások. A Krónika által megkérdezett szakemberek és politikusok úgy látják, az agrártárca kiemelkedő szerepet játszik Erdély és Székelyföld jövőjének alakulásában, és a különböző gazdasági tevékenységek közül a mezőgazdasági termelés van vezető pozícióban.

Makkay József

2021. október 26., 14:042021. október 26., 14:04

2021. október 26., 14:062021. október 26., 14:06

A három székelyföldi megye fejlődése szempontjából a legfontosabb tárcának tartja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A Hargita megyei RMDSZ-politikus szerint áttörésnek kéne bekövetkeznie a Székelyföldre érkező mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzek ügyében.

Idézet
Romániában a síkvidéki mezőgazdaságot támogatja kiemelten Bukarest, Székelyföldre pedig a töredéke jut annak a pénznek, ami megilletne bennünket.

Egy bátor kiállású mezőgazdasági miniszterre van szükségünk, aki végre ki tudná egyenlíteni az európai uniós forrásokra alapozó romániai támogatáspolitikát. Igazságot kell teremteni a székelyföldi gazdák számára!” – jelentette ki lapunknak a Hargita megyei önkormányzat vezetője.

A politikus hiányolja a mezőgazdasági szaktárca eddigi munkájából a medvekérdés ügyében történő hangsúlyos szerepvállalást is. Borboly a Krónikának példákkal illusztrálta, hogy az olyan európai uniós tagországokban, ahol szintén jelentős medvepopuláció él – Finnország, Svédország, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia – a mezőgazdasági szaktárcák aktívak a különböző vadvédelmi és megelőzési programok kidolgozásában,

hogy a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdák ne szenvedjenek vadkárt.

Romániától eltérően ezekre a programokra a többi érdekelt EU-s tagország jelentős uniós forrásokat hív le. Borboly Csaba ilyen szempontból is átértékelné a mezőgazdasági szaktárca munkáját, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen végre rendezni lehessen a székelyföldi gazdáknak egyre nagyobb károkat okozó medvepopulációk problémáját.

Borboly Csaba •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Borboly Csaba

Fotó: Veres Nándor

A székelyföldi elöljáró szerint fontos elvárás a decentralizáció is, hiszen a mezőgazdasági minisztérium égisze alatt ma több „vízfejű” intézmény működik, amelyek semmiben sem segítik a helyi gazdák boldogulását.

Idézet
Hargita megyében a szaktárcához tartozó mezőgazdasági kamarákban több száz alkalmazott gyárt statisztikákat a minisztériumnak.

Amíg ezek a szakemberek a megyei tanács hatáskörébe tartoztak, érdemi munkát végezhettek a gazdák számára. Ezen a rendszeren kell sürgősen változtatni!” – fogalmazott a Krónikának Borboly Csaba.

Nehezebb Székelyföldön pályázni

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint nincs könnyű helyzetben a leendő miniszter, mert a romániai agrárpolitikai döntéseknél két nagy érdek ütközik: a több ezer vagy több tízezer hektáros nagyüzemi mezőgazdasági farmok lobbija és az erdélyi magyar politikum által preferált családi gazdaságok érdekérvényesítése.

A szakember szerint arra van szükség, hogy a román agrárpolitika pozitívan diszkriminálja a családi gazdaságokat, hogy minél többen meg tudjanak élni a mezőgazdasági termelésből. Ami nem csak gazdasági, hanem tájvédelmi és kulturális kérdés is egyben. Becze elmondta,

ha egy adott vidéken az emberek nem élnek meg a gazdálkodásból, számukra nem lesz értelme a falujukban maradni,

ezért be fognak költözni városra, ami nemzetpolitikai szempontból is nagy hátrányt jelent egy-egy vidék jövője szempontjából. A Maros, Hargita és Kovászna megye gazdáit tömörítő egyesületi szövetség vezetője áttörést szorgalmaz a gazdapályázatok terén is, ahol elsősorban az elharapódzó bürokráciát kell csökkenteni.

A székelyföldi megyékben a helyzet más megyékhez képest is nehéz: a gazdaszervezetek sok esetben tapasztalják, hogy a szakminisztérium kötelékében dolgozó román hivatalnokok átértelmezik a pályázati kiírások szövegét és feltételrendszerét, és gyakran olyasmit követelnek a helyi gazdáktól, amit más megyében nem.

Becze fontosnak tartja egyértelműsíteni a pályázatokat, hogy a Székelyföldön is ugyanazok a feltételek érvényesülhessenek, mint az ország bármelyik részében.

Másrészt kiszámíthatóvá kell tenni a mezőgazdasági pályázati rendszert, mert nem járható út, hogy hirtelen, előzmények nélkül jelennek meg kiírások, amelyekre nem hagynak felkészülési időt: a leadási határidő előtt két héttel vagy egy hónappal a gazdának nincs lehetősége érdemben felkészülni.

Becze István •  Fotó: RMDSZ Galéria

Becze István

Fotó: RMDSZ

„A székelyföldi megyékben elsősorban állattenyésztésre szoktak pályázni a gazdák. Nagy gond a fiatal gazdák számára meghirdetett pályázatok esetében, hogy amennyiben nem készítenek EU-komform trágyatárolót, farmjuk nem kapja meg a működési engedélyt. Ha egy 60 ezer eurós pályázatból a gazda 50 ezer eurót a trágyatároló megépítésére kell fordítson, akkor legtöbben bele sem vágnak, mert ez egy fiatal gazda számára zsákutca” – magyarázza Becze István.

Ebből a nehéz helyzetből a kivezető utat a szakember abban látja, ha szakminisztériumi támogatással kommunális trágyatárolókat építenének falvakon,

így nem a gazdákra nehezedne a hatalmas beruházás terhe. Egy több millió eurós szarvasmarhafarm esetében a modern trágyatároló megépítése nem jelent gondot, kisgazdáknál azonban nagyon nehezen kivitelezhető. A Székelyföld három megyéjébe jelenleg évente mintegy 200 millió euró uniós agrártámogatás érkezik.

Helyben termelt árut vásárolni

A kistermelőket érintő egyik legnehezebb kérdés az értékesítés Székelyföldön is. Habár a székelyföldi megyék a Székely termék elnevezésű védjegy 2008-as bevezetése óta helyzeti előnybe kerültek, még mindig sok a tennivaló, hogy a gazdák biominőségű termékei megfelelő áron jussanak el a fogyasztókhoz.

Borboly Csaba szerint az Európai Unió zöldítési programját Székelyföld hatékonyan a javára tudja fordítani, hiszen az új uniós agrárpolitika egyik alappillére éppen a biotermelés, és ezeknek a termékeknek a rövid értékesítési láncon történő forgalmazása.

Idézet
Ez alól Románia sem tud kibújni, így a bukaresti szaktárca feladata lesz, hogy a minőségi élelmiszert termelő helyi gazdákat kiemelten támogassa.

Székelyföld ezen a téren lépés­előnyben van, a megyei tanács révén számos vásár megrendezését támogatjuk, a Székely termék pedig egyre népszerűbb a fogyasztók körében” – nyilatkozta Borboly Csaba.

Becze István átgondolt agrárpolitika kidolgozásában látja a lehetőségét annak, hogy a gazdák prémium minőségű termékei bekerülhessenek a nagy üzletláncok polcaira is. Ezt különböző adókedvezményekkel lehet előmozdítani, hogy a gazdát és az üzletláncokat is érdekeltté tegyék a tartós együttműködésre.

A székelyföldi szakember azonban a legfontosabbnak a helyi termék védjegyű áruk felfuttatását tartja,

amit nem is kell eljuttatni nagy távolságokra, ha a környéken állandó és megbízható piacot találnak számukra. A gazdaegyesület vezetője kiemelte az online kereskedelem növekvő szerepét is a gazdák által megtermelt élelmiszer forgalmazásában.

Ez azonban nem csupán online felületen olvasható hirdetést jelent: ehhez megfelelő logisztikát kell társítani, különben a legjobb szándék ellenére sem jut el idejében az élelmiszer a vásárlóhoz. Egy ilyen logisztikai rendszer kiépítése nem könnyű feladat, hiszen sok pénzbe kerül, de hosszabb távon megtérül. Becze ehhez állami pályázatokat remél, hogy fel lehessen futtatni a sok gazda megélhetését biztosító online kereskedelmet is.

Székelyföldi gazdaképzés

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete nemrég indította el Maros, Hargita és Kovászna megyében a Fiatal gazda programot, amelynek célja, hogy megfelelően felkészült agrárszakemberek, közgazdászok és pályázatírók szakmai tanácsot nyújtsanak a fiatal gazdáknak, összehozzák őket magyarországi szakemberekkel, tanfolyamokat és szakmai utakat szervezzenek, illetve támogassák mezőgazdasági pályázataik kidolgozását.

A program iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy a három székelyföldi megyéből eddig mintegy hétszáz gazda jelentkezett be,

a fiatalok egyharmada mezőgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság iránt érdeklődő székelyföldi fiatalok „krémje” ez a népes csapat, akikkel remélhetőleg olyan sikeres együttműködés épül ki, amely számos jól működő mezőgazdasági farm és élelmiszeripari feldolgozóegység formájában ölt majd testet.

Becze István kiemelt szerepet szánna a mezőgazdasági szakoktatásnak, ezen a téren tapasztalják ugyanis a legnagyobb hiányosságokat, hiszen az időszakos külföldi munkavállalás után az utóbbi időben sokan hazatértek a székelyföldi falvakba, és gazdálkodásba akarna fogni, de semmiféle szakmai tudásuk nincs hozzá.

Megakadályozni a nagybirtokok térhódítását

A leendő új román kormány mezőgazdasági programjának az egyik kidolgozója az RMDSZ részéről Magyar Lóránd állatorvos, Szatmár megyei parlamenti képviselő.

Magyar Lóránd •  Fotó: RMDSZ Galéria

Magyar Lóránd

Fotó: RMDSZ

A Krónikának elmondta, főbb vonalakban az eddigi hárompárti kormánykoalíció mezőgazdasági programjára támaszkodnak, a korábbi programot azonban több ponton kiegészítenék. Mivel az Országos Helyreállítási Tervből kimaradt a romániai öntözőrendszerekbe történő beruházás, RMDSZ részről ezt tartják az egyik prioritásnak.

Felmérik, mi áll rendelkezésre, és hova szükséges állami finanszírozású projektek keretében sürgősen beruházni,

hogy az egyre aszályosabb időjárást ellensúlyozni lehessen a mezőgazdasági termelésben. Magyar szerint azért sincs könnyű helyzetben a romániai mezőgazdaság, mert az Országos Helyreállítási Tervből az agrárágazat gyakorlatilag kimaradt.

Csupán néhány marketing célú tevékenységre hagytak jóvá némi forrást, így a mezőgazdaság a 2021–2027-es európai uniós agrárpályázatokra van utalva, amelyet romániai költségvetési forrásokból lehet majd kiegészíteni. „A kormányprogram szerves része lesz a két leginkább sújtott állattenyésztési ágazat, a sertés- és a szárnyastartás támogatása.

Idézet
Az afrikai sertéspestis nagyon megviselte a sertéságazatot, illetve a madárinfluenza következményei ma is éreztetik hatásukat a szárnyasfarmokon.

A sertésfarmok kiemelt támogatást kapnak malacnevelésre és az értékesített húsra, a szárnyasfarmok a naposcsibe-előállításra és a húscsirkenevelésre” – nyilatkozta lapunknak Magyar Lóránd. A tenyészállat-nevelés, kiemelten az apaállatok beszerzésének támogatása szintén szerepel az RMDSZ által benyújtott programjavaslatok között.

Kérdésünkre, hogy az agrártárca programját kidolgozó négytagú RMDSZ-es szakembercsapat hogyan látja a kistermelők piaci boldogulását, Magyar azt mondta, ezen a területen átütő sikert csak a szövetkezeti mozgalom felerősítésében lehet elérni.

Az RMDSZ-nek konkrét elképzelései vannak arról, hogy adókedvezményekkel és a pályázatokon jelentős plusztámogatásokkal hogyan lehetne rávenni a gazdákat a társulásra.

„Más lehetőséget nem látunk arra, hogy a kisgazda önmagában felvegye a versenyt a nagyáruházláncokkal. Ha a kistermelők nem társulnak, hiába kényszerítenénk arra a multinacionális üzletláncokat, hogy helyi termékeket forgalmazzanak, mert ez megoldhatatlan marad” – érvelt a Krónikának az RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Magyar Lóránd azt szorgalmazza, hogy az új tárcavezető a családi gazdaságokat hozza helyzeti előnybe. Lapunknak elmondta, hogy adminisztratív eszközökkel kell közbelépni a nagybirtokok gyors terjedésének megakadályozásához.

Felvetései eddig nem voltak népszerűek a román politikusok körében,

de meggyőződése, hogyha nem korlátozzák a nagybirtokok területnagyságát és a cégek földvásárlását, 20–30 év múlva alig fogunk beszélni családi gazdaságokról Romániában. Úgy véli, az Erdélyben „őshonos” családi gazdaságokat a Nemzeti Liberális Párt kiemelten támogatná, ezért lenne nagy szerepe egy magyar mezőgazdasági miniszternek, aki meghatározhatja a román agrárpolitika jövőjét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás