Fotó: Biró István
Egy március óta hatályos jogszabály értelmében az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a hozzájuk tartozó adminisztratív területen zajló legeltetés feltételeiről – hívta fel a figyelmet Tánczos Barna szenátor.
2016. április 14., 12:562016. április 14., 12:56
A jogszabály alkalmazásával számos problémát ki lehetne küszöbölni a közeljövőben, a politikus azonban valószínűnek tartja, hogy csak komoly vitákat követően lehet majd rendet teremteni legeltetésügyben.
Kiküszöbölt anomáliák
A csíkszéki szenátor emlékeztetett, a gyepterületek ügykezelésére vonatkozó, 2014-ből származó 86-os törvény az említett területek használata, kezelése mellett azok mezőgazdasági forgalomból való kivételét is előírja, bizonyos esetekben tiltja a más célra való felhasználást. Hozzátette, a törvény többek között kitér arra is, hogy hektáronként hány számosállattal kell lefödni az illető területet, hogy támogatható legyen (a számosállat 500 kilogramm élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent), továbbá előírja, hogy milyen karbantartási munkálatokat köteles a tulajdonos elvégezni. Tavalyelőtt bekerült a törvénybe az a kötelezettség is, amely előírja a gyepterületek esetében – az erdős területekhez hasonlóan – a gyepgazdálkodási üzemterv elkészítését.
„Az üzemterv elkészítése tudományos munka, jelenleg kevés szakember van, aki ezt vállalni tudná, így az önkormányzatok képtelenek voltak ennek a kötelezettségnek eleget tenni, emiatt pedig támogatásoktól estek el a helyi gazdák” – ismertette az eddigi helyzetet a politikus. – Az én javaslatomra, amely március elején jelent meg törvény formájában, a parlament különválasztotta az üzemterv készítését a legeltetési szabályzattól. A legeltetési szabályzat a törvény értelmében egy olyan, önkormányzat által elfogadott határozat, amely tisztázza, hogy ki, hol, mikor, milyen állattal legeltethet a község teljes adminisztratív területén, és mivel jár az előírtak be nem tartása”.
Nehézkes alkalmazás
Jelenleg a törvényes háttér lehetőséget biztosít arra, hogy az összeállított szabályzókba szankciókat is bevezessen az önkormányzat. „Ezeket a bírságokat behajtani csak személyes konfliktusok árán lehet. Egyelőre ez a legnagyobb problémája a jogszabály betartatásának, hiszen az önkormányzat, amelyik elfogad egy szabályzatot, annak jogában áll megróni a szabálysértőket, de ezt valakinek fel kell vállalnia. Ahol kerül pár olyan személy, aki vállalja a konfliktust, hogy rend legyen az illető községekben, ott sikerül. Ahol nincs ilyen ember, ott nem lehet rendet teremteni” – mutatott rá a szenátor.
Azt is hangsúlyozta, hogy a rendezett legeltetéshez közösségi összefogásra is szükség van, hiszen egyetlen ember nem tud dönteni arról, hogy egy bizonyos területen lehet-e legeltetni, mivel más területeken áthaladva kell az állatok megközelítsék a legelőtesteket. Meglátása szerint akkor lehet rendet teremteni, ha az általános szabályokat mindenki elfogadja és betartja, ezért szükséges dűlőnként meghatározni, hogy ki, hol, mikor legeltethet, illetve a bírságokat kiszabni és behajtani.
A felcsíki települések egységesítették a legeltetési szabályzataikat, hogy hasonlóképpen járhassanak el a legeltetéssel kapcsolatban. A dokumentumban részletesen megfogalmazták a legeltetés megszervezésére vonatkozó tudnivalókat, az állattartó gazdák kötelezettségeit, a pásztorok, illetve csorda- és nyájfelelősök, valamint a helyi önkormányzatok kötelezettségeit, továbbá kitértek a kihágásokra és szankciókra is. Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere elmondta, a szabályzattal mostanáig az volt a probléma, hogy nem igazán lehetett alkalmazni.
„Lehet szabályzat, ha annak, akinek alkalmaznia kellene, nincs semmilyen hatalma” – fogalmazott a polgármester. Gondot jelentett egyrészt, hogy megfelelő számú állatot legeltessenek egy adott legelőn, elsősorban mégis a tavaszi és őszi legeltetés okozta a legtöbb fejtörést a helyieknek, ilyenkor volt a leggyakoribb, hogy magántulajdont sértettek a gondatlanul terelt állatok. Az ilyen helyzetekben mindeddig nem volt hatásköre az önkormányzatnak – mondta Ferencz Alajos.
Meglátása szerint a márciusi módosítás révén ezentúl nagyobb hatással lehetnek a területeken történő legeltetésekre. Ugyanakkor elmondta, a változás lassan fog bekövetkezni, hiszen idő kell, míg az állattartók belátják, hogy terület hiányában nem legeltethetik bárhol állataikat. Ferencz Alajos szerint csak következetes bírságolás révén lehet jobb belátásra bírni a kihágások elkövetőit.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!