2009. október 22., 09:132009. október 22., 09:13
Hamarosan befejeződik a krumpli betakarítása Kovászna megyében. Könczei Csabától, a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakemberétől megtudtuk: hektáronként átlagban egy tonnával termett több krumpli a háromszéki termőföldeken, mint egy évvel korábban. Összesen 15 300 hektáron termeltek krumplit, és a legfrissebb adatok szerint 281 227 tonnát hordtak be a földekről.
„A hektáronkénti átlagterméshozam 18 tonna volt. A termelési körülmények nem javultak, viszont idén kedvező volt az időjárás – éppen akkor esett az eső, amikor szükség volt rá. A Háromszéken mért terméshozam még így is messze elmarad az európai uniós, 35–40 tonnás átlagtól” – magyarázta a szakember.
A Székelyföldön, mint ismeretes, a burgonya alapvető terménynek számít, a kultúrának hagyománya van, hiszen termesztéséhez a talaj és a klíma is megfelelő. Kovászna megyében alig találunk olyan mezőgazdasággal foglalkozó gazdát, aki nem termeszt egy kevés krumplit, magyarázta Könczei Csaba. Hozzátette: hátrányt jelent viszont, hogy a terület nagyon felaprózott.
Kovászna megyében 22 ezer hektáron 14 ezer gazda termeszt krumplit, ebből csak 400 nagygazda. Még jobban lebontva: 128 gazda területe 1 és 10 hektár közötti, és csupán hetvenötén rendelkeznek 50 hektárnál nagyobb krumplifölddel. Kovászna megyében egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros. Az országban évi 95 kilogramm burgonya az egy főre eső átlagfogyasztás, Háromszéken ennek a kétszerese. Így Kovászna megyében az évi szükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna az ültetnivaló.
Legtöbb gazda jelenleg burgonyaszirom (chips) készítésére alkalmas krumplit termel, és a termés 80 százalékát előre leszerződik és felvásárolják a gyárak. A válogatás után a terméshozam mintegy 20 százaléka marad meg, azt a háromszéki gazdák áruba bocsátják. A kistermelők – akik a terület több mint 80 százalékán termesztik a burgonyát – továbbra is nehezen értékesítik a terményt. Piacot nehezen találnak, és raktározásra sincs lehetőségük, így kénytelenek az útszéleken vagy portájuk előtt árulni a krumplit.
Megtudtuk továbbá: Kovászna megyében csupán 5000 tonna krumpli tárolására van lehetőség, ezért kénytelenek még ősszel megválni a terménytől, amikor a legolcsóbb. Könczei Csaba szerint a megoldás az lenne, ha a gazdák összefognának, szövetkeznének. „Együtt meg tudnák vásárolni a korszerű technológiát, a jó minőségű vetőmagot, a piac felkutatása is egyszerűbb lenne, sőt érdekeiket is hatékonyabban tudnák érvényesíteni. A termelői csoportok ugyanakkor nagy eséllyel pályázhatnak EU-s támogatásokra is” – magyarázta a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere, aki szerint a székelyföldi gazdák közül legtöbben azért ódzkodnak a szövetkezéstől, mert a szocialista termelőszövetkezetre emlékezteti őket, de együtt hatékonyabban tudnának dolgozni. Közösen referenciaárat tudnának megállapítani, és felszámolhatnák az útszéli árusítást. Jelenleg 35–70 banit adnak egy kilogramm nagy tételben vásárolt krumpliért Háromszéken. Az itteni piacokon a háziasszonyok 1,5-2 lejért vehetik meg kilogrammját.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.