Mezőpaniti gazda. Idéntől a kisgazdáknak is több támogatási lehetőség jut
Fotó: Makkay József
Utolsó előtti állomásához érkezett a bukaresti mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium pályázati útmutatója a júniustól megjelenő mezőgazdasági pályázatok meghirdetéséhez. Barabási Antal Szabolcs államtitkár a Krónikának nyilatkozva elmondta, a teljes csomagot áprilisban bocsátják közvitára, amelynek nyomán apróbb módosítások várhatók. Már lehet tudni a pályázatok meghirdetésének határidejét és az elnyerhető támogatások nagyságát, de a szakminisztériumban további egyeztetések folynak a részletes pályázási feltételek kidolgozásáról.
2023. március 07., 09:092023. március 07., 09:09
2023. március 07., 17:282023. március 07., 17:28
– Miként zárult az utolsó pályázati ciklus?
– A mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára meghirdetett pályázati pénzek 98 százaléka elfogyott, ami a romániai uniós pályázatok terén sikertörténet. Voltak nagyon keresett kiírások, mint a gazdaságok korszerűsítésére meghirdetett 4.1-es alintézkedés és a fiatal gazdáknak szánt pályázat, ahol a meghirdetett pénzügyi keret négyszeresére érkeztek igénylések. A következő négy esztendőre sokkal nagyobb a megpályázható pénz, így reményeink szerint ez a ciklus még sikeresebb lesz, a gazdák élni fognak a lehetőséggel.
– Hosszú ideig tartott, amíg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumban március elejére összeállt az új pályázati tudnivalókról és a leadási határidőkről szóló részletes anyag. A mezőgazdasági termelők mikor jutnak hozzá minden szükséges információhoz?
– Mivel új pályázati ciklus indul, az ehhez kapcsolódó háttérmunka sokkal összetettebb. A szakminisztériumi csapat januártól dolgozik a témán. Azt tervezzük, hogy a Beruházások Finanszírozási Ügynökségén (AFIR) keresztül júniusban hirdetjük meg az első mezőgazdasági pályázatokat. Az egyik első kiírás várhatóan a fiatal gazdáknak szól.
Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) alapján a következő négy esztendőre a Romániának járó teljes összeg 15,8 milliárd euró, ebből közel ötmilliárd eurót tudunk pályázatokra költeni.
Barabási Antal Szabolcs államtitkár személyesen is részt vesz az agrárpályázatok kidolgozásában
Fotó: Pro Agricultura
– Az uniós agrártámogatás kapcsán riadalmat keltett, hogy a pályázati pénzek egyharmada klímacélokat szolgál. Mit jelent ez a gazdák szempontjából?
– Az uniós pályázatok megfinanszírozható felső határa a teljes összeg 65 százaléka. Ez alól a fiatal gazdáknak szóló kétféle pályázat – a 70 ezer eurós változatnak száz százaléka, míg a kétszázezer eurós farmtámogatási finanszírozásnak 80 százaléka a támogatás összege – és a klímacélokat szolgáló finanszírozások jelentenek kivételt. A zöldítési és egyéb környezetvédelmi programokra önrész nélküli finanszírozással jutnak támogatáshoz a gazdák, ami azt jelenti, hogy az elnyert pályázathoz nem kell saját forrás. Kiemelném, hogy minden mezőgazdasági pályázat esetében magasabb pontszámot jelent, ha a pályázó környezetvédelmi feladatokat vagy beruházást vállal.
– A kiírások több szempontból is hasonlítanak a korábbi ciklus pályázataira, de legtöbb esetben az elnyerhető nagyobb támogatás az alapvető különbség. Van-e más lényeges változás?
– A pályázati rendszer több szempontból módosult. A nagy újítás, hogy a korábbi ciklusoktól eltérően a gazda egyszerre nem csak egyetlen pályázatot, hanem hármat adhat le. Egy fiatal gazda 45 éves korig megkaphatja az önrész nélküli, legtöbb 70 ezer eurós támogatást, de pályázhat például állattenyésztési és élelmiszerfeldolgosági forrásra is. Szintén nagy változás, hogy a minisztérium kiemelten támogatja a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Ismerjük, hogy ezen a területen mekkora hiányosságok vannak. Tízmillió eurós felső határig három összegű pályázati kiírás is lesz.
A falugazdászok által szervezett találkozókon Erdély-szerte bemutatják az új pályázati lehetőségeket a gazdáknak
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
– Milyen feldolgozó üzemek élveznek előnyt az élelmiszeripari kiírásokon?
– Két fontos területet emelnék ki: a sütőipart – a kisebb, nagyobb pékségeket – és a burgonyafeldolgozást. A sütőiparban 3, 7 és 10 millió eurós pályázati kiírásokra készülünk már létező egységek korszerűsítésére, illetve újak építésére. Az Európai Unió tagországaiban nagy a kereslet a fagyasztott pékáruk iránt, az előkészített tésztát lefagyasztva szállítják a sütödékbe. Az erre szakosodó üzemek nem csak belföldi piacra, hanem az uniós tagországok számára is tudnak majd termelni. Ennek a potenciálnak a kihasználását akarjuk támogatni.
Napjainkra gyökeresen megváltoztak a fogyasztási szokások: krumpliból ősszel nem tárolnak be nagy mennyiséget az emberek, hanem az év folyamán pár kilogrammos kiszerelésben vásárolják meg. Amelyik termelőnek nincs tárolókapacitása, hűtőháza, az a terményeivel nem tud piacon maradni.
– Erdély különböző részein népszerűek az állattenyésztőknek szóló pályázatok. Mit ajánl számukra?
– Többféle állattenyésztési ágazatra lehet uniós forrást kérni, azonban a sertéságazat nehéz helyzete miatt kiemelten kezeljük a sertésfarmokat. Disznófarm építésére és felújítására kétmillió eurós kiírást hirdetünk, amihez kiegészítő forrásként meg lehet pályázni egy ötvenezer eurós tételt afrikai sertéspestis elleni védekezésre. Ez teljes körű állategészségügyi védelmet tesz majd lehetővé. Várhatóan ez lesz az egyik legnépszerűbb pályázat az állattenyésztésben.
– A környezetkímélő gazdálkodás a biogazdálkodást hozza helyzeti előnybe. Van-e hozzá elegendő támogatás?
– A biogazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelők továbbra is kiemelt területalapú támogatást kapnak, másrészt az új pályázati ciklus itt is a feldolgozásra összpontosít. Fontos, hogy a gazda jó áron tudja értékesíteni a biotermékeket, amire akkor nyílik lehetőség, ha kialakul a biotermékek helyi feldolgozására szakosodó kis- és nagyüzemek hálózata. Valamennyi feldogozóipari pályázatnál előnyt fognak élvezni azok a vállalatok, amelyek bioterméket is feldolgoznak. Nem lesz kötelező csak bioélelmiszert előállítani, a pályázati kiírás ennek arányát szabályozni fogja. A lényeg az, hogy amikor az üzem bioélelmiszert gyárt, abban a fluxusban nem állíthat elő konvencionális termékeket. Azt szeretném, hogy amikor a pályázati kiírások metodológiáját közvitára bocsátjuk, érződjön a biotermelő szervezetek és gazdák hangja, lobbija, hogy az elköteleződést hangsúlyosabban jeleníthessük meg a pályázatokban.
Az új pályázati ciklusban kiemelten támogatnák az élelmiszeripart, a pékségeket
Fotó: Veres Nándor
– Visszatérő gond, hogy az erdélyi gazdák nem szeretnek szövetkezni, ami nagy hátrányt jelent a termények értékesítése terén. Az új pályázati rendszer mennyire támogatja a szövetkezést?
– Arról még nem tudok részleteket mondani, hogy egy pályázó gazda számára mennyi plusz pontot hoz majd elbírálásánál a szövetkezeti tagság, illetve a szövetkezetek mennyire pályázhatnak jobb eséllyel. A részleteken most dolgozunk, de annyi bizonyos, hogy a szövetkezésnek a jövőben is előnye lesz.
A gazda jóval olcsóbban juthat hozzá műtrágyához, növényvédő szerekehez stb., ha azt nagy tételben, közösen vásárolja meg a szövetkezet.
– Mit ajánl a mezőgazdasági termelőknek? Kihez forduljanak a pályázati dokumentáció elkészítésében?
– A gazda feladata, hogy eldöntse, mire van szüksége gazdaságának vagy agrárvállalkozásának bővítéséhez. Soha nem szabad a nagy pályázati összegek varázsából kiindulni! Arra kell összpontosítani, hogy a munkáját milyen beruházás támogatná legjobban. Ha eldöntötte, vagy közösen megbeszélte a könyvelőjével, akkor az AFIR honlapján utána tud nézni, hogy a szükséges géppark, a különböző berendezések vagy más típusú beruházások mekkora összegre rúgnak. Amikor az elképzelés összeállt, minden esetben pályázatíró céget keressen meg. Az elutasított mezőgazdasági pályázatok kilencven százalékát nem hozzáértő pályázatírók, hanem gazdák vagy vállalkozók állítják össze. Ez az út nem járható. Egyre több a sikeres pályázatíró cég, ezeknek a munkatársaival kell konzultálni beruházási elképzeléseinkről. Ők tisztában vannak a pályázatok feltételrendszerével, a gazda lehetőségeivel, a kiírások apró részleteivel is.
– Román nyelvű portálokon vita alakult ki arról, hogy szigorítanák a pályázati feltételeket, és abszolút előnyt élveznének az agráregyetemi és szaklíceumi diplomával rendelkező gazdák. Mi várható ezen a területen?
– A részletekről ebben az esetben sem döntöttünk még, de a minisztériumi kollégákkal folytatott beszélgetések, egyeztetések alapján valószínűleg az eddig bevált rendszer folytatódik. Fiatal gazdáknál eddig is több pontszámot jelentett az egyetemi vagy a szakirányú középiskolai és szakiskolai végzettség.
Ugyanakkor nem akarunk senkit kizárni a támogatási rendszerből, hiszen több olyan példát ismerek, amikor egy teljesen más területről érkező ember sikertörténetet ért el a mezőgazdaságban. Egy bukaresti IT-szakember jut eszembe, akinek korábban semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz, és megvásárolt egy tejtermelő farmot, amivel már nyert pályázatot. Mára kiépült egy korszerű tehenészete, ahol informatikusi tudását felhasználva bevezette a széleskörű digitalizációt. Igazi sikertörténet az övé, most egy tejfeldolgozó kisüzemre pályázik. Minden gazdát arra biztatok, hogy pályázzon, mert minden eddiginél nagyobb keretösszeg áll rendelkezésre. Júniustól év végéig minden pályázatot be lehet majd nyújtani.
Tájékoztató körutat szervezett Erdélyben Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, az új agrártámogatási rendszert mutatja be a termelőknek. A Krónikának nyilatkozó RMDSZ-politikus elmondta: az uniós támogatás segítséget jelent a kistermelőknek is.
Nehéz, de nem lehetetlen küldetésnek tartják az Európai Bizottság által szorgalmazott fokozatos átállást a biogazdálkodásra a Kolozsváron megtartott 18. biogazdálkodási konferencia előadói.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Elnöke, Nicu Vasile a Krónikának adott interjújában elmondta: a román mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került átfogó agrárstatégia hiányában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!