Jövedelmező gazdálkodás

Olyan egzisztenciát akarunk teremteni, amely az európai uniós kihívások mellett is esélyt ad arra, hogy itt maradhassanak azok, akik generációkon keresztül ezeken a földeken éltek és dolgoztak. Nemcsak az embereket akarjuk itt tartani, de a tájat és a környezetet is meg szeretnénk őrizni – ez az egyik legfontosabb célkitűzése az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is. Ehhez a fiatal generációt kell meggyőzni: érdemes itt maradni, számukra kell biztosítani az alapokat, amire a mintagazdaságokat fel tudják építeni. A koncepció egyik leglényegesebb pontja az, hogy a gazdák önállóan termelnek, de közösen dolgozzák fel és értékesítik a termékeiket.
n Hogyan valósul meg az összevont parcellákon az önálló termelés és a közös feldolgozás, értékesítés elve?
Az egyéni termelés hangsúlyozása azért fontos, mert az itteni emberek már megéltek egy kollektivizálást, tehát hallani sem akarnak hasonlóról. A gazdának biztosnak kell lennie abban, hogy a földterület, amely a tagosítás után az övé lesz, valóban az övé is marad. Ezt a biztosítékot törvényes úton kell megadni a gazdáknak, ugyanakkor tudniuk kell, hogy a tagosítás után többet kapnak, nem pedig kevesebbet. Abban is biztosnak kell lenniük, hogy a termékeiket fel tudják dolgozni, és értékesíthetik a szabadpiacon. Így a rohamosan szaporodó bevásárlóközpontokban nem belga vagy holland krumplit és dán disznóhúst árulnak majd, hanem az itt megtermelt burgonyát és az itt felnevelt sertés húsát. A közös feldolgozásra azért van szükség, hogy munkahelyhez juthassanak azok a gazdák is, akik a tagosítás természetéből adódóan a mezőgazdasági termelésből kiszorulnak. Ugyanakkor közösen kell értékesíteniük a termékeket.
n Miként járulhat hozzá a politikum a projekt sikeréhez?
A politikusoknak oda kell hatniuk, hogy a nagy nemzetközi cégek a helyi termékeket vásárolják fel. Ha ezt nem sikerül elérniük, akkor azoknak a malmára hajtják a vizet, akik piacot akarnak itt teremteni, és a külföldről behozott árut nagy nyereséggel kívánják értékesíteni. Nem piacra van itt szükség, hanem termelésre, amit olyan szinten kell beindítanunk és folytatnunk, hogy a lakosságnak megélhetést biztosítson. Az erre vonatkozó elképzelés alapját képezi a regionális fejlesztési projekt, amelyet a Gyilkostónál szervezett közép- és kelet-európai vidékfejlesztési koncepciókról szóló nemzetközi konferencián mutattak be a svájci szakemberek. Az elképzelést az Európa Tanács politikai és erkölcsi vonatkozásban is támogatja, ennek elérésében jelentős szerepe volt Kelemen Attila képviselőnek. Becsek Garda Dezső képviselő a koncepció törvényes kereteinek a megalkotásán és a román parlamentben való elfogadtatásán munkálkodik. A következő lépés az Európai Unió megnyerése, hogy a továbbiakban Brüszszel is érdekelt legyen a projekt támogatásában.
n Hogyan fogadták a svájci gazdák a tagosítást? A konferencián kiderült, a különböző tartományokban már több mint húsz éve működőképes ez a gazdálkodási forma…
Svájc évszázadokon át mintapéldája volt az európai jogállamnak. Ott óriási hangsúlyt fektetnek arra, hogy mindennek meglegyen a pontosan körülhatárolt jogi alapja, így a polgárok elégedettek. A tagosítással a svájciak nem károsodtak, hanem nyertek. Elkészült az úthálózat, a gazdák a legtávolabbi földterületeket is könnyen megközelíthetik a legnehezebb munkagépekkel. A termelési költségek felére csökkentek, a környezetvédelmet biztosítják, a fiatalok pedig nem költöztek el a falvakból. n

------------