Fotó: Rompres
2007. február 13., 00:002007. február 13., 00:00
Az Európai Unióbanugyanis kiegészítő támogatásrajogosultak azok a juh- és kecsketenyésztők, akikragaszkodnak a hagyományokhoz, és legeltetik azállataikat. Az Unió területén a gazdákévente 7 eurót kapnak minden állat után,ha a területük legalább fele hátrányoshelyzetű övezetben van, és ha az állatállomány– amely után a támogatást kérik – 90százalékát legalább 90 napig folyamatosanlegeltetik olyan területeken, amelyek megfelelnek a pályázatifeltételeknek, vagyis szerepelnek a jegyzékben. Atámogatásra jogosult gazdaságnak tehátolyan pontosan elkülönített földrajzi területenkell működnie, ahol a tagállam meghatározásaszerint hagyomány a legeltetés, a nyájak állandóterelésére azért van szükség, mertegy helyben nincs elegendő takarmány.
Viorel Borºan, a Mezőgazdasági,Erdőgazdálkodási és VidékfejlesztésiMinisztérium igazgatója szerint azonban Petre kérésétnem lehet sietve teljesíteni. „A legeltetésnekmegfelelő területek pontos elkülönítésecsak egy szaktanulmány alapján lehetséges, amitegy külön erre a célra létrehozottbizottságnak kell elkészítenie. Eddig azonban abizottság meg sem alakult ” – fejtette ki Borºan. Atanulmánynak tartalmaznia kell az állatok létszámát,a legelők pontos helyrajzát, a közigazgatásiegységeket, a községeket, amelyekhez alegeltetésre alkalmas területek tartoznak, ésazoknak a juhosgazdáknak az adatait, akik legelőn tartjákaz állataikat. A szaktárca igazgatójaemlékeztetett, hogy a hegyvidék pontos feltérképezéseés meghatározása is két évigtartott, majd az eredményt többen megfellebbezték.
„Ha a legeltető juhosgazdákigényt tartanak az uniós támogatásra,kérvényezniük kell azt, hogy a minisztériumbeindíthassa a szükséges procedúrát”– magyarázta Borºan. Úgy tűnik, a gazdákazonban nem érdekeltek ebben, hiszen jelenleg az állatoknagy része sincs nyilvántartásba véve,anélkül pedig nem hagyják jóvá atámogatást. A mezőgazdasági minisztériumhonlapján feltüntetett adatok szerint az országbanmintegy 12 millió juh szerepel a nyilvántartásokban,a szakemberek szerint ez valójában csak a létezőállomány fele.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.