A torckószentgyörgyi tejfeldolgolgozó üzemben a tavalyi volt a legnehezebb esztendő
Fotó: Makkay József
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium az idéntől életbe léptetett tejtörvénnyel akarja támogatni a hazai gazdák és tejfeldolgozó üzemek boldogulását a külföldről importált tejszerű hamisítványokkal szemben. A tejből készült hazai élelmiszertermékek ára azonban magasabb, ezért az anyagi gondokkal küszködő vásárlókat nehéz rászoktatni a minőségi tejtermékekre. A portálunknak nyilatkozó Barabási Antal, a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint már az nagy előrelépés volna, ha a vásárlók az áruházláncokat megkerülve, a piacokon áruló gazdáktól, a kisebb élelmiszerboltokból és a tejfeldolgozó üzemek bemutató üzleteiből szereznék be a tejtermékeket.
2023. február 27., 09:202023. február 27., 09:20
2023. február 27., 12:382023. február 27., 12:38
A romániai tejpiacot szabályozó, 2022/307-es számú tejtörvény idei alkalmazása óta megszaporodtak az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) ellenőrzései az élelmiszerüzletekben, bevásárlóközpontokban, a tejfeldolgozó cégeknél és a tejtermelő farmokon egyaránt. Az Európai Unió tagországainak többségében már korábban életbe ültetett, és Romániában idéntől működő tejpiaci megfigyelő célja, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei végigkövethessék a tej útját a termelőtől az értékesítésig.
Az új szakminisztériumi adatbázis a tej- és tejtermékek nyilvántartásával foglalkozó mezőgazdasági és pénzügyminisztériumnak alárendelt intézményektől – állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság, mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA), megyei mezőgazdasági igazgatóság, állattenyésztési szakhatóság és vámhatóság – kapott imformációk alapján működik. A tejtörvény rendet akar rakni a romániai piacot elárasztó különböző összetételű tejipari termékek előállítása és forgalmazása terén.
A mezőgazdasági minisztérium keretében a tejtörvény alkalmazásáért felelős Barabási Antal Szabolcs RMDSZ-es államtitkár zéró toleranciát rendelt el a tejből készült és a tejpótló anyagokból gyártott élelmiszeripari termékek nyilvántartása és látható megkülönböztetése terén. ,,A kétes minőségű, olcsó és sokszor egészségtelen, de az Európai Unió által jóváhagyott tejpótló termékek importját nem tudjuk megakadályozni, de azt elérjük, hogy a vásárlók tisztában legyenek a különböző élelmiszerek összetételével. Többé nincs bocsánat!
– nyilatkozta a Krónikának Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára.
Raktárkészlet. Az erdélyi sajtgyárak egyre nehezebben tudják értékesíteni minőségi termékeiket
Fotó: Makkay József
A szakember elfogadhatatlannak tartja, hogy a kőolajszármazékoktól kezdve a növényi eredetű zsírokig az élelmiszeripar tucatnyi olyan alapanyagot dolgoz fel, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a tejből készült termékekre, valójában azonban kevés, vagy semmi közük a tejhez. Ebben a dzsungelben akar rendet vágni a minisztérium, az első visszajelzések pedig bíztatóak.
Barabási szerint az Európai Unió tagországai között Románia az egyik legnagyobb vevő a kétes minőségű és olcsó élelmiszertermékekre. Az év második felére a szakminisztérium részletes felmérést rendelt arról, hogy az új tejpiaci szabályozás mennyiben mozdítja el jó irányba a minőségi tejtermékek forgalmát. Az eddigi tapasztalatok alapján máris pozitív változásokról számol be a szakminisztérium államtitkára.
Ellenőrző akcióra indultak hétfőn a romániai boltokban a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságok állatorvosai a fogyasztóvédelmi felügyelőkkel és az adóellenőrökkel.
,,A romániai tejpiac nagy gondja, hogy az élelmiszerforgalmazás legnagyobb szeletét kihasító multinacionális áruházláncok a nagy profit érdekében irreálisan magas árakon forgalmazzák a tejtermékeket.
ami azt jelenti, hogy például a három lejért megvásárolt tej kiskereskedelmi ára legalább hat lej. De ugyanez a profitéhség érvényes a sajtok és a többi tejtermék forgalmazásában is. A gazdák és a tejfeldolgozó vállalatok jövedelme meg sem közelíti a nagy áruházláncok tiszta bevételét. A legtöbb tejfeldolgozó profitja jóval kisebb, mint egy évvel ezelőtt” – fogalmazott portálunknak a mezőgazdasági szakember.
A mai nehéz helyzetből kivezető utat az RMDSZ-es államtitkár a gazdák és a tejfeldolgozók kiemelt állami támogatásában látja. Az egyéb támogatások mellett a tejelő tehenek után járó 73 eurós dotációt idén szeretnék megduplázni. A tejfeldolgozó cégek 2023-ban is kapnának külön támogatást, ahogyan tavaly is igényelhettek legtöbb 500 ezer euró értékben.
,,Jómagam a hétvégi bevásárlásokat mindig a piacon végzem. A boltihoz képest fele áron vásárolok jó minőségű házitejet a termelőktől. Ezt ajánlom mindenkinek, hiszen a forgalmazásba kerülő piaci vagy a félamutomatákba feltöltött tej is bevizsgált, ráadásul kiváló minőségű. Sokkal jobb, mint a nagyáruházi lefölözött tej” – érvelt portálunknak a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.
A nyárádszeredai Gabriella tejüzem. A hagyományos módon készülő tejtermékek csak tejet tartalmaznak
Fotó: Makkay József
A tejfeldolgozó vállalatok tavaly igen nehéz évet zártak. A Krónika által megkérdezett cégvezetők szerint a duplájára emelkedett a tej felvásárlási ára, illetve az energiaárak és a termeléshez szükséges egyéb anyagok árrobbanása árspirált indított el a végtermékek árában. A Nyárádszeredában székelő, Gabriella név alatt tejtermékeket előállító és forgalmazó cég vezetője, Csizmadia György portálunknak elmondta, hogy
Az új tejpiaci törvény pozitív hatását egyelőre haloványan érzi, de azt jelzésértékűnek tartja, hogy az egyik áruházlánc februárban rendelt először nagyobb mennyiséget a sajtjaikból. A székelyföldi cég vezetője szerint az áruházláncokat nem lehet megkerülni, mert a kis élelmiszerboltok, illetve a nyárádszeredai bemutató üzletük forgalma nem elegendő a cég fennatartásához.
,,Az áruházláncokkal az a legnagyobb gond, hogy kizsákmányolják a romániai termelőket. Termékeinkért nyomott árat adnak, minimális nyereséggel dolgozunk velünk, csak a forgalom miatt éri meg fenntartani ezt a kereskedelmi kapcsolat. Nincsenek illuzióim a tejtörvénnyel kapcsolatban sem: a gyenge minőségű, de olcsóbb tejtermékekre továbbra is igény lesz a kispénzű vásárlók körében” – fogalmazott a Krónikának a nyárádszeredai tejfeldolgozó vállalat igazgatója.
Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az erdélyi piacon a tejfeldolgozó vállalatok jelenleg 1,8 és 2,5 lej közötti összeget fizetnek a tehéntej literéért a gazdáknak és a tejtermelő szarvasmarhafarmoknak. A nyárádszeredai cég 2,4 lejért vásárolja fel a környékbeli termelők tehéntejét. A cégvezető szerint a Gabriella termékek hiába készülnek tiszta tejből – a feldolgozás során nem használnak semmiféle adalékanyagot –, mert az idei télen nőtt először a raktárkészletük, az értékesítés egyre nehezebben megy.
Nem jobb a helyzet a Toroczkoi márkanevű sajt forgalmazása terén sem. A Fehér megyei Torockószentgyörgyön székelő tejfeldolgozó üzem vezetője, Szakács Nimród a Krónikának elmondta, hogy az utóbbi évek átlagában a tavalyi esztendő volt a legnehezebb.
A romániai élelmiszerpiacon hatalmas gondok vannak, mert mindenki a legolcsóbb termékeket keresi, ezért aratnak a tejhelyettesítő alapanyagokból készült ,,tejtermékek” forgalmazói.
,,Amíg az állam szubvencionálja a villamos energia árát, talpon maradunk. Ha a támogatás megszűnik, vagy lényegesen csökken, a tejfeldolgozó üzemek (is) sorra bedőlnek, mert magasabb áron már nem lehet tejből készülő sajtot értékesíteni” – érvelt portálunknak a szakember. Úgy vélte, a mai helyzeten csak az tudna változtatni, ha Ukrajnában véget érne a háború, és visszatérne a normalitás az élelmiszerpiacokra is.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!