Hiába vannak kiváló erdélyi tejtermékek, a vásárlók az olcsóbb hamisítványokat keresik

A romániai tejpiacot szabályozó, 2022/307-es számú tejtörvény idei alkalmazása óta megszaporodtak az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) ellenőrzései az élelmiszerüzletekben, bevásárlóközpontokban, a tejfeldolgozó cégeknél és a tejtermelő farmokon egyaránt. Az Európai Unió tagországainak többségében már korábban életbe ültetett, és Romániában idéntől működő tejpiaci megfigyelő célja, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei végigkövethessék a tej útját a termelőtől az értékesítésig.

A romániai nyomonkövetési rendszer az európai tejpiaci megfigyelőközpont szerves részévé válik.

Az új szakminisztériumi adatbázis a tej- és tejtermékek nyilvántartásával foglalkozó mezőgazdasági és pénzügyminisztériumnak alárendelt intézményektől – állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság, mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA), megyei mezőgazdasági igazgatóság, állattenyésztési szakhatóság és vámhatóság – kapott imformációk alapján működik. A tejtörvény rendet akar rakni a romániai piacot elárasztó különböző összetételű tejipari termékek előállítása és forgalmazása terén.

A mezőgazdasági minisztérium keretében a tejtörvény alkalmazásáért felelős Barabási Antal Szabolcs RMDSZ-es államtitkár zéró toleranciát rendelt el a tejből készült és a tejpótló anyagokból gyártott élelmiszeripari termékek nyilvántartása és látható megkülönböztetése terén. ,,A kétes minőségű, olcsó és sokszor egészségtelen, de az Európai Unió által jóváhagyott tejpótló termékek importját nem tudjuk megakadályozni, de azt elérjük, hogy a vásárlók tisztában legyenek a különböző élelmiszerek összetételével. Többé nincs bocsánat!

– nyilatkozta a Krónikának Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára.

A szakember elfogadhatatlannak tartja, hogy a kőolajszármazékoktól kezdve a növényi eredetű zsírokig az élelmiszeripar tucatnyi olyan alapanyagot dolgoz fel, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a tejből készült termékekre, valójában azonban kevés, vagy semmi közük a tejhez. Ebben a dzsungelben akar rendet vágni a minisztérium, az első visszajelzések pedig bíztatóak.

Amióta nem lehet egymás mellett árulni a növényi olajokból készülő sajtokat a valódi, tehén- és juh- és kecsketejből gyártott sajtokkal, illetve a ,,tejitalt" el kell különíteni az igazi tejtől, a vásárlók könnyebben eligazodnak az igazi termékek és a hamisítványok között.

Barabási szerint az Európai Unió tagországai között Románia az egyik legnagyobb vevő a kétes minőségű és olcsó élelmiszertermékekre. Az év második felére a szakminisztérium részletes felmérést rendelt arról, hogy az új tejpiaci szabályozás mennyiben mozdítja el jó irányba a minőségi tejtermékek forgalmát. Az eddigi tapasztalatok alapján máris pozitív változásokról számol be a szakminisztérium államtitkára.

Úton a tejkommandó: ellenőrzik, hogy elkülönítették-e az igazi tejet az imitációktól a romániai boltokban

Ellenőrző akcióra indultak hétfőn a romániai boltokban a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságok állatorvosai a fogyasztóvédelmi felügyelőkkel és az adóellenőrökkel.

,,A romániai tejpiac nagy gondja, hogy az élelmiszerforgalmazás legnagyobb szeletét kihasító multinacionális áruházláncok a nagy profit érdekében irreálisan magas árakon forgalmazzák a tejtermékeket.

ami azt jelenti, hogy például a három lejért megvásárolt tej kiskereskedelmi ára legalább hat lej. De ugyanez a profitéhség érvényes a sajtok és a többi tejtermék forgalmazásában is. A gazdák és a tejfeldolgozó vállalatok jövedelme meg sem közelíti a nagy áruházláncok tiszta bevételét. A legtöbb tejfeldolgozó profitja jóval kisebb, mint egy évvel ezelőtt” – fogalmazott portálunknak a mezőgazdasági szakember.

A mai nehéz helyzetből kivezető utat az RMDSZ-es államtitkár a gazdák és a tejfeldolgozók kiemelt állami támogatásában látja. Az egyéb támogatások mellett a tejelő tehenek után járó 73 eurós dotációt idén szeretnék megduplázni. A tejfeldolgozó cégek 2023-ban is kapnának külön támogatást, ahogyan tavaly is igényelhettek legtöbb 500 ezer euró értékben.

Az államtitkár szerint hosszabb távon megoldás lehet, ha a vásárlók visszaszoknak a terménypiacokra, az élelmiszer-feldolgozó cégek bemutató üzleteibe és a kisebb boltokba.

,,Jómagam a hétvégi bevásárlásokat mindig a piacon végzem. A boltihoz képest fele áron vásárolok jó minőségű házitejet a termelőktől. Ezt ajánlom mindenkinek, hiszen a forgalmazásba kerülő piaci vagy a félamutomatákba feltöltött tej is bevizsgált, ráadásul kiváló minőségű. Sokkal jobb, mint a nagyáruházi lefölözött tej” – érvelt portálunknak a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.

A tejfeldolgozó vállalatok tavaly igen nehéz évet zártak. A Krónika által megkérdezett cégvezetők szerint a duplájára emelkedett a tej felvásárlási ára, illetve az energiaárak és a termeléshez szükséges egyéb anyagok árrobbanása árspirált indított el a végtermékek árában. A Nyárádszeredában székelő, Gabriella név alatt tejtermékeket előállító és forgalmazó cég vezetője, Csizmadia György portálunknak elmondta, hogy

a hatalmas áremelkedésnek csupán egy részét tudták ráterhelni termékeikre.

Az új tejpiaci törvény pozitív hatását egyelőre haloványan érzi, de azt jelzésértékűnek tartja, hogy az egyik áruházlánc februárban rendelt először nagyobb mennyiséget a sajtjaikból. A székelyföldi cég vezetője szerint az áruházláncokat nem lehet megkerülni, mert a kis élelmiszerboltok, illetve a nyárádszeredai bemutató üzletük forgalma nem elegendő a cég fennatartásához.

,,Az áruházláncokkal az a legnagyobb gond, hogy kizsákmányolják a romániai termelőket. Termékeinkért nyomott árat adnak, minimális nyereséggel dolgozunk velünk, csak a forgalom miatt éri meg fenntartani ezt a kereskedelmi kapcsolat. Nincsenek illuzióim a tejtörvénnyel kapcsolatban sem: a gyenge minőségű, de olcsóbb tejtermékekre továbbra is igény lesz a kispénzű vásárlók körében” – fogalmazott a Krónikának a nyárádszeredai tejfeldolgozó vállalat igazgatója.

Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az erdélyi piacon a tejfeldolgozó vállalatok jelenleg 1,8 és 2,5 lej közötti összeget fizetnek a tehéntej literéért a gazdáknak és a tejtermelő szarvasmarhafarmoknak. A nyárádszeredai cég 2,4 lejért vásárolja fel a környékbeli termelők tehéntejét. A cégvezető szerint a Gabriella termékek hiába készülnek tiszta tejből – a feldolgozás során nem használnak semmiféle adalékanyagot –, mert az idei télen nőtt először a raktárkészletük, az értékesítés egyre nehezebben megy.

Nem jobb a helyzet a Toroczkoi márkanevű sajt forgalmazása terén sem. A Fehér megyei Torockószentgyörgyön székelő tejfeldolgozó üzem vezetője, Szakács Nimród a Krónikának elmondta, hogy az utóbbi évek átlagában a tavalyi esztendő volt a legnehezebb.

Míg korábban folyamatosan bővült az érlelt sajtok piaca, 2023 tavasza óta, a háborús válság miatt minden stagnál.

A romániai élelmiszerpiacon hatalmas gondok vannak, mert mindenki a legolcsóbb termékeket keresi, ezért aratnak a tejhelyettesítő alapanyagokból készült ,,tejtermékek” forgalmazói.

,,Amíg az állam szubvencionálja a villamos energia árát, talpon maradunk. Ha a támogatás megszűnik, vagy lényegesen csökken, a tejfeldolgozó üzemek (is) sorra bedőlnek, mert magasabb áron már nem lehet tejből készülő sajtot értékesíteni” – érvelt portálunknak a szakember. Úgy vélte, a mai helyzeten csak az tudna változtatni, ha Ukrajnában véget érne a háború, és visszatérne a normalitás az élelmiszerpiacokra is.