2012. május 17., 07:502012. május 17., 07:50
A családok közötti túlzott konkurencia azonban számos esetben oda vezet, hogy a távolról érkező viszonteladók jobban keresnek néhány nap alatt, mint azok, akik hónapokig kínlódtak a virágok termesztésével.
„Az emberek többsége nem akar társulni. Mindegyre azt hangoztatják, hogy ők nem akarnak egy újabb kollektivizálást a faluban – világosít fel az udvarfalvi helyzetről Nagy Győző tanácsos. – Így mindenki a maga módján próbálja értékesíteni a portékáját. Sokszor előfordul, hogy jön egy viszonteladó a faluba, a termelő meg azzal kezdi, hogy mennyit kért a szomszédja? Ha megtudja az árat, akkor képes pár banival olcsóbban adni a virágot, csakhogy tőle vigyék.”
Az önkormányzati képviselő, aki zöldségtermesztéssel foglalkozik, úgy véli, a helyiek többsége sokszor ráfizet az egészségtelen konkurenciára. Összefogás híján a nyereség nagy része a távolról érkező viszonteladók zsebébe vándorol, akik nagy tételben vásárolják az udvarfalvi virágot. Hasonlóan látja a dolgokat Ráduly György polgármester is, akinek családja szintén virágtermesztésből él. Az elöljáró már évek óta szorgalmazza egy érdekképviseleti szervezet létrejöttét, azonban a termesztők zöme elzárkózik a gondolattól.
Annak ellenére, hogy a virág termesztése messziről sem olyan kellemes és kényelmes feladat, mint például a megcsodálása, a helyiek szívesen vállalják a munkát és a kockázatot. Aki kezdetleges szinten űzi, annak télen, kötelező módon, éjjel akár kétszer-háromszor is fel kell kelnie, és tüzet kell raknia a fóliasátrakban. Annak sincs teljesen nyugodt élete, aki uniós pályázat révén automatizálta a fűtést és a locsolást; egy betegség bármikor beüthet és napok alatt tönkreteheti több hónapos munkáját. Két évvel ezelőtt egy árvíz tizedelte meg a Marosvásárhely közelében fekvő település virágait.
Székely Lászlónak a tavaly nőnap előtt majdnem az összes ciklámenje megbetegedett. Ennek ellenére meg se fordulna a fejében, hogy szakmát váltson. „Öt éve ezt csináljuk, ebből élünk. Addig mind nekem, mind a feleségemnek marosvásárhelyi munkahelye volt, itthon csak állattartással foglalkoztam. Egy 6×10 méteres felületen kezdtük, most hat–hét áron csak virágot termesztünk” – büszkélkedik a valamikori szerelő szakember, akinek árúja többnyire bukaresti viszonteladókhoz kerül.
Kelemen Rozáliáék még ennél is nagyobb területen, mintegy ezer négyzetméteren termesztenek mintegy tizenöt–húszféle virágot. Tizenkét évvel ezelőtt az elsők között voltak a faluban. Akkoriban egy nagy nejlonsátor alatt kezdték, a fóliaházak száma mára kilencre nőtt.
„Én is, férjem is otthagytuk a városi gyárakat, és azóta is csak ebből élünk. Én például annyira szeretem a virágokat, hogy sokszor még éjszaka is velük álmodom” – állítja a hölgy. Értékesítés céljából a Kelemen család hetente ilyenkor idényben az országot járja. A legtöbb petúniát és muskátlit Moldvában értékesíti, ahol szerintük az emberek többet áldoznak virágra, mint az erdélyiek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok