A mezõgazdasági szférában tevékenykedõknek továbbra is adott a külföldi gyakorlat lehetõsége, hiszen a Bajor Parasztszövetség továbbra is támogatja a programot. A német és svájci farmokon való gyakorlatozás ötletét a fiatalok számára még az 1989-es rendszerváltás után szükségesnek látták Székelyföldön. „A gazdák jó része nehezen vagy egyáltalán nem boldogult. Nem nézhettük tétlenül a kilátástalan helyzetet, amely sokukat az õsi föld elhagyására kényszerített \"– fejtette ki Barth Ottó atya az Agro-Caritas Transilvania Alapítvány indításának okait. Nem sokkal a rendszerváltás után létrehozták az alapítványt, amely mind a mai napig sikeresen tevékenykedik. Mint ismeretes, a 1991/18-as földtörvény az erdélyi gazdák jelentõs részét válságos helyzetbe juttatta, a visszaszolgáltatott föld sok esetben terhet, és nem megélhetést biztosított. Korszerû mezõgazdasági gépek, felszerelések és a modern mezõgazdasági technológiai folyamatok ismerete nélkül a fõként idõs földtulajdonosok egyre nehezebben boldogultak. Ebbõl az áldatlan helyzetbõl próbált kiutat találni Barth atya, akinek ötletét Bálint Lajos érsek is támogatta. Egyházi kapcsolatok révén találtak támogatóra a Bajor Parasztszövetségben, majd késõbb kapcsolatba léptek az InWent német szervezettel. Az elsõ nyolc gyakornokot 1993-ban küldték Németországba, de a létszám már 1994-ben 30-ra növekedett. 1995-ben csatlakozott a programhoz a DSE német alapítvány, amely a mezõgazdasági szakemberek továbbképzõ szemináriumainak szervezését vállalta fel. „Nem volt könnyû, de mindenképpen megérte Svájcban gyakorlatozni, hiszen nagyon sokat tanultam\" – mesélte egy még 2003-ban külföldön dolgozó gyergyói ifjú. A programmal párhuzamosan hozták létre a Csíky-kertben a Caritas mezõgazdasági részlegéhez tartozó Szent Benedek Tanulmányi Házat, ahol intenzív német tanfolyamokat, illetve mezõgazdasági témában elméleti és gyakorlati képzéseket szerveznek. Az elmúlt 14 év alatt a római katolikus egyház mellett mûködõ intézmény 1751 ifjú gazda képzését, és külföldi gyakorlatát szervezte meg, hozzájárulva a vidék gazdasági életének fellendítéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok