Feszültséget szít a környezetvédelem

A Túr menti Natura 2000-es európai érdekeltségű, védett területek ügykezelésére vonatkozó menedzsmentterv alapján a 6 ezer hektár erdő és 8 ezer hektár füves terület élvez kiemelt védelmet. A területet 4 körzetre osztották, melyeken az emberi tevékenység változó mértékben korlátozott.

Márk-Nagy János, a területek igazgatását ellátó Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetője elmondta: az előírt restrikciók nem túl szigorúak – az eddig folytatott tevékenységi formákat lényegében engedélyezik a jövőben is – a korábban felmerült problémákat valószínűleg az új terv alkalmazásával sem lehet majd kiküszöbölni. Mint kifejtette, kétféle konfliktushelyzettel kell továbbra is megküzdeniük: a természetvédelmi normák miatt elégedetlenkednek az érintett területek használói és az önkormányzatok is.

Az igazgató szerint a gazdák azt kifogásolják, hogy a jogszabály megtiltja a fakitermelést, valamint a füves területek felszántását, melynek következtében jövedelemkieséssel kell számolniuk, ezt viszont senki sem téríti meg nekik. „Ezt szerintem jogosan sérelmezik a gazdák, hisz valóban hátrányos helyzetben vannak azokkal szemben, akiknek földjei nem a védett területen vannak – magyarázta Márk-Nagy. – Ez a konfliktus azonban feloldható lenne, ha végre kidolgoznák a kompenzáció EU általi folyósításához szükséges módszertant, és a gazdák megkapnák a nekik járó pénzt.”

Hiányos jogszabályok

Márk-Nagy hozzátette: a többi uniós ország termelőihez hasonlóan 2007 óta az ittenieknek is járna a kártérítés, azonban a jogszabály hiányosságai miatt kénytelenek ezt nélkülözni. Egyedüli lehetőséget a kárpótlásra furcsamód az agrár-környezetvédelmi programban való részvétel jelenti számukra. A Túr menti gyepeken élő haris nevű madárfaj védelméért ugyanis évente 209 eurót igényelhetnek hektáronként, amennyiben erre 5 éves szerződést kötnek a mezőgazdasági kifizetési és intervenciós ügynökséggel (APIA).

A kötelezettségeik lényegében abból állnak, hogy augusztus elseje előtt nem kaszálnak, nem használnak műtrágyát és növényvédő szereket, illetve a terület szélén egy 3 méteres sávban egész évben meghagyják a gyepet, azaz nem kaszálnak egyáltalán. Erre a madárfajra a legmagasabb egyébként a kártérítés összege. Ez egyébként egy egyedülálló jogszabály Európában, a többi országban ugyanis az agrár-környezetvédelmi támogatás nem a természetvédelmi területek után jár, hanem olyan helyeken, ahol élnek ugyan védendő állatok vagy növények, azonban élőhelyük nem esik védelem alá.

„Más országokban a természetvédelmi területeken védeni kell az értékes fajokat, az állam pedig kötelező módon fizeti a kártérítést. Az agrár-környezetvédelmi programban való részvétel pedig önként vállalt dolog – magyarázta az igazgató. – Nálunk viszont nem így van: a kompenzációt a gazdák nem kapják, és az agrár-környezetvédelmi program csak a védett területekre érvényes.”

Gyakoriak az összetűzések

Mint megtudtuk, az említett támogatás mellett a területalapú támogatásra való jogosultságukat nem veszítik el a gazdák, így valóban jó lehetőségnek számít a természetvédelmi területeken önként vállalt természetvédelem. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület a gazdákon kívül az önkormányzatokkal is gyakran kerül összetűzésbe, ami Márk-Nagy szerint annak a következménye, hogy nem léteznek átgondolt településfejlesztési tervek, így lényegében arra sincs elképzelés, hogy egy-egy községben hová telepíthetőek például ipari egységek. Mivel a föld-visszaszolgáltatások során a szántókat kiosztották, az újonnan tervezett létesítményeket általában a községi legelőkre, azaz épp a védett területekre szeretnék telepíteni.

Amint arról beszámoltunk, a megyei vezetés szintjén is több alkalommal kritizálták a civil szerveztet, mivel megtörtént, hogy nem az elvárt módon végezték az engedélyezést. Legutóbb Mircea Govor, a megyei önkormányzat alelnöke helyezte kilátásba, hogy felbontatja az EKE kezelői szerződését, mivel úgy vélte, hogy a szervezet állam az államban és szántszándékkal akadályozza a települések fejlődését. Amint hangsúlyozta, mivel a környezetvédelmi ügynökségek is a megyei önkormányzatok alárendeltségébe kerülnek a decentralizáció során, a megyének is lesznek természetvédelmi szakemberei, a maga részéről pedig „megtalálja a módját” annak, hogy a civileket megfossza a gondnokságtól.

Márk-Nagy János szerint erre viszont csak akkor lenne lehetőség, ha be tudná bizonyítani, hogy nem végzik jól a munkájukat. Amennyiben pedig ez nem sikerül, meg kell várnia 2015 februárját, ugyanis akkor jár le a szerződésük, és akkor esedékes újabb licit a kezelői jogkörre. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetője közölte továbbá: a speciális szabályzat kidolgozása két évet vett igénybe, az ezzel kapcsolatos költségeket pedig – körülbelül 1 millió eurót – az EU Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programjából fedezték.

Ennek során szerteágazó felméréseket végeztettek különböző szakemberekkel, és nagy hangsúlyt fektettek az érintett 13 községben az ismeretterjesztő tevékenységre. Mint az igazgatótól megtudtuk, országszerte folytattak hasonló tevékenységet a természetvédelmi területek kezelői, Románia ugyanis felvállalta, hogy a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program 4-es tengelyének költségvetéséből 2007 és 2013 között elkészítteti a Natura 2000-es területek menedzsmentterveit.

A következő költségvetési ciklusban egyébként e téren a prioritás az említett szabályzatok gyakorlatba ültetése lesz. Márk-Nagy szerint erre azért van szükség, mert a természetvédelmi törvény túl általánosan fogalmaz, a védett területek pedig sokfélék, így szükség van speciális szabályzatokra, melyek pontosan előírják, mi engedélyezett és mi nem egy adott területen. Ezek célja az, hogy az elkövetkező 10 évben szavatolják a meglévő természeti értékek fennmaradását.