Első pajta: megvannak a raktárak

Kiutalta a mezőgazdasági tárca az idén indított Első pajta program keretében megítélt engedélyeket a programban részt venni kívánó, gabonaraktárakat működtető vállalkozások számára. Mint arról beszámoltunk, az Első pajta program keretében a kormány a tárolókapacitás biztosításával abban kíván segíteni a gazdáknak, hogy tárhely híján ne kelljen árun alul, spekulánsoknak eladniuk a gabonát.

A kormány a gazda raktáron álló terményeinek az értékében egy garancialevelet állít ki, amellyel könynyebb lesz kölcsönhöz jutni. Az agrárvállalkozó így nem kényszerül arra, hogy tárolóhely hiányában áron alul értékesítse a termését. A terménylerakat üzemeltetője a hitel fejében hetente egyszer köteles a bankkal közölni az áru hozzávetőleges piaci értékét. Ezt az összeget a termelő és a raktárt fenntartó gazda a Mezőgazdasági Minisztérium képviselőivel közösen állapítja meg.

A felvett összeget a termelő az újabb mezőgazdasági ciklus elkezdésére vagy eszközbeszerzésre is fordíthatja. Az igazolás birtokosának a bank a tárca tervei szerint a megállapított érték hetven-nyolcvan százalékáig folyósít majd hitelt.

Az agrártárca kedden hét, gabonaraktárt üzemeltető vállalkozásnak adta át az engedélyt, ezek tárolókapacitása összesen 185 620 tonna. A  részvételi szándéknyilatkozatok benyújtásának augusztus ötödikei határidejéig a tárcához összesen 270 igénylés érkezett be, 5,35 millió tonnás tárolókapacitásra. A tárca közleménye szerint első körben a Boromir Prod (két engedéllyel), a Marsat, az Agrinvest, a Râmnicomb, a Standard Investment, az Intercereal és az Uniconfex kapott engedélyt arra, hogy a program keretében befogadja a gazdák terményeit gabonatárolóiba.

Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter reményét fejezte ki, hogy a gazdák élni fognak a garancialevelek jelentette támogatási lehetőséggel, a minisztériumnak ugyanis jelenleg egyre kevesebb módozat áll rendelkezésére a támogatásukra annak betudhatóan, hogy az ország mezőgazdasága százszázalékosan integrálódott az uniós agrárpolitikába. Mint kifejtette, eddig hat bank érdeklődött annak lehetősége iránt, hogy az állami garancialevelekre hitelt folyósítson a gazdáknak. Veronica Toncea, a Vidéki Hitelgaranciaalap elnöke elmondta, ez a hat pénzintézet a BCR, a BRD, a Raiffeisen Bank, a CEC Bank és az Alpha Bank.

Mint kifejtette, a bankok már dolgoznak a garancialevelek felhasználásával alkalmazható hitelkonstrukciókon, ugyanakkor az a pénzinténzetek belátására van bízva, milyen arányú hitelt folyósítanak majd a garancialevelek tulajdonosainak. Az elnök ugyanakkor pesszimistábbnak bizonyult a kormánynál annak tekintetében, hogy a hitel összege a garancialevélen szereplő összeg mekkora hányadát jelenti majd: az agrártárca által becsült hetven-nyolcvan százalékhoz képest szerinte ez csupán az összeg mintegy ötven százalékát teszi majd ki.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter szerint összesen mintegy tízezer garancialevél kiállítására van kilátás. A programra 42 millió lejt szánnak.

Romániában a elmúlt esztendőben hétmillió tonna búza termett, ez a szám azonban az idei becslések szerint az aszály miatt a mezőgazdasági szakemberek szerint várhatóan négymillió tonna lesz.