Élelmiszer-termelés a Kárpát-medencében: szorosabbra fűznék a kapcsolatokat

A földművelésügyi miniszter szorgalmazta, hogy a térségen belül szorosabb kapcsolat épüljön ki az agrárvállalkozások, a termelők, a feldolgozók és az értékesítők között azért, hogy a kialakuló együttműködésben részt vevők egymás beszerzési és felvevőpiacai lehessenek. Felszólította a konferencia résztvevőit, éljenek ezzel a lehetőséggel.

Az agrártárca vezetője emlékeztetett: Magyarország olyan szerencsés helyzetben van, hogy kiválóak az adottságok az egészséges élelmiszer megtermelésére. Az ország rendelkezik a két – nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű – stratégiai feltétellel, a termőfölddel és a vízzel, amelyek nélkül nincs élet.

Az Európai Unió gazdasági teljesítményét tekintve jelenleg Közép-Európa a húzóerő. Adott a történelmi lehetőség, a térség esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innovációvezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja – fejtette ki a miniszter.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a mostani rendezvény ismét lehetőséget kínál a magyar–magyar együtt gondolkodásra, a tapasztalatcserére, kapcsolatok szorosabbra fűzésére a külhoni és az anyaországi nemzettársak között az élelmiszer-előállítás területén. A gasztronómia fontos szerepet játszik a magyar–magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésében, mert az étel összeköt, de meg is különböztet. Így a nemzetrészek ételei, élelmiszerei a nemzet közös kincsét képezik, amit meg kell őrizni, és nemzeti örökségként tovább kell adni. A Nemzetpolitikai Államtitkárság számos eszközzel segíti a határon túli magyar közösségek megmaradását, boldogulását – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Míg az elmúlt hat év nemzetpolitikájának első szakasza a szimbolikus lépések megtételéről és a nemzeti közjogi egyesítésről szólt, addig a második szakasz, a középpontjába – az utóbbi két évben – a gazdaságfejlesztés, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése állt. Ennek jegyében hirdette meg tavaly az államtitkárság a külhoni magyar szakképzés évét, idén pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét. Még ebben a hónapban pályázatot írnak ki a fiatal vállalkozóknak. Egy-egy pályázó 3–6 millió forint összegre pályázhat.

Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára többek között arról szólt: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb és a magyar kormány által stratégiai fontosságúnak minősített ágazata. A helyettes államtitkár rámutatott: az élelmiszeripar stratégiai jelentőségét az élelmiszer-biztonság garantálása és az adja, hogy a magyar élelmiszeripar a magyar mezőgazdasági alapanyag-termelés legnagyobb felvevőpiaca, és 130-140 ezer családnak nyújt megélhetést. A magyar mezőgazdaság és az erre épülő ipar a számítások szerint mintegy 30 millió ember ellátására képes – mondta Pana Petra.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a külhoni és az anyaországi gazdák, élelmiszeripari vállalkozások összefogásának fontosságát emelte ki. Hozzátette: nem alapanyagot, hanem minőségi, nagy hozzáadott értéket tartalmazó árukat kell előállítani és értékesíteni, mert a vevők ezeket keresik a piacon.