Egyre több a megműveletlen terület

Stratégiát kell kidolgozni a parlagon maradt földek felhasználására

2006. február 07., 00:002006. február 07., 00:00

Az utóbbi 15 évben 12–20 ezer hektárnyi szántóterület marad parlagon évente Maros megyében. A szakemberek szerint többféleképpen magyarázható a megműveletlen földek elszaporodásának oka. Náznán Jenő, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az Agrárvilágnak elmondta: elsősorban az elnéptelenedő falvakra jellemző a termőföldek felhagyása, de sok esetben a családon, illetve a faluközösségen belüli konfliktusok, a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok is közrejátszanak abban, hogy jól termő földek évekig hevernek parlagon. Maros megyében ugyanakkor a domborzati viszonyokkal is magyarázható a földek elvadulása. Vannak dombos-hegyes határrészek, amelyek nem kedveznek a gépesített földművelésnek, mivel a nagyon lejtős területeken nem lehet traktorral, gépekkel dolgozni. Ilyen területek szinte minden faluhatárban vannak, emiatt harminc százalékra tehető a megyében a parlagon hagyott földek mennyisége. A szakember szerint ezeket a területeket sem szabadna veszni hagyni, a legoptimálisabb értékesítést az fásítás jelentené, amely egyúttal az erózióvédelmet is megoldaná. „Az utókor is hálásabban emlegetne, ha lemosott, hasznavehetetlen területek helyett erdőket hagynánk magunk után” – mutatott rá Náznán Jenő.
A domborzati viszonyoktól függetlenül a falvak egyre inkább elnéptelenednek, és ez a legkézenfekvőbb magyarázata az ugarosodásnak. Az utóbbi fél évszázadban a falvak demográfiája megváltozott: a fiatalok mind városra mentek, a lakosság megfogyatkozott és kiöregedett. Ez a jelenség megkérdőjelezi a kistelepülések jövőjét is. A mezőgazdasági szakember nem szívesen, de sötét képet fest egyes települések jövőjét illetően. Azokban a falvakban, ahol csupán száz-százötven öregember él, képtelenek megművelni a településhez tartozó száz-kétszáz hektárnyi termőföldet. Csak a gyalog is kényelmesen megközelíthető részeket vetik be, a távolabb fekvő földek elgazosodnak, és fokozatosan elveszítik értéküket, minőségüket. Az elöregedő falvak kategóriájába tartoznak azok a települések, amelyek távol esnek az ország- vagy megyei utaktól, és nehezen megközelíthetőek. Gyulás, Erdőalja és Lackod településeket említette Náznán Jenő, aki nemrég vízlecsapolási és területrendezési munkálatok végett járt a vidéken. A Kis-Küküllőnek ebben a térségében, Radnót közelében több mint száz hektár terület maradt legelő: a földek mindhárom falutól túl messze fekszenek, az idős gazdák nem vállalják a megművelésüket. Út hiányában csak nyáron közelíthetőek meg ezek a termőföldek, a vállalkozóknak sem éri meg, hogy itt beruházzanak, mivel a termény beszállítása nagy költséggel járna.
Az ugarok gyarapodásának van egy harmadik, ugyancsak jelentős oka: a vadállatok okozta károk. A vaddisznók, medvék nemcsak az erdők melletti vetésben tarolnak, de a falvakhoz közel eső, jól termő, gépesíthető területeken is gyakran garázdálkodnak. A Nyárádmentén, a Havadi-völgyben, a Szováta és Sóvárad közötti térségben, Makfalva környékén a vadállatok okozta károk évek óta elriasztják a földműveseket.
Bár az 1991-ben megjelent 18-as földtörvény előírja, hogy a szakminisztérium ellenőrei bírságot róhatnak ki azokra a gazdákra, akik évekig parlagon hagyják földjeiket, ezt eddig nem alkalmazták. Náznán elmondta, olyan esetről nem tud Maros megyében, amikor a földbirtokos bírságot fizetett volna, mert nem művelte meg a földjét. „A kormány eddig nagyon keveset tett a termőföldek újrakihasználása érdekében, ha azonban a földjáradékra vonatkozó törvény életbe lép, ez még mentheti a helyzetet, mert a bevetetlen területeket a tulajdonosok megpróbálják elidegeníteni” – vélte a szakember. A régióban eddig is gyakori jelenség volt a földek bérbeadása: azok az idős gazdák, akik nem tudták megművelni földjeiket, vagy azok a személyek, akik örökösödéssel jutottak földtulajdonhoz, általában szívesen adták bérbe földjeiket megbízható ismerősöknek. A gyakorlat azt mutatja, hogy többségében nem pénzt, hanem terményt kértek bérbeadott földjeikért a gazdák. Most, hogy életbe lépett a 2005/247-es földjáradéktörvény, többen fogják megtenni ezt a lépést. Kis ráfordítással, minimális munkaerővel a géppel meg nem munkálható területeken is legelőket lehetne létesíteni, juh-, kecske-, illetve húsmarhatartás céljából, de akár vadaspark is elképzelhető a nehezebben megközelíthető helyeken – állítja a szakember. Ezekhez elsősorban nagy, bekerített parcellákra volna szükség, mert különben nem lenne kifizetődő. Ha a vállalkozói szféra nem figyel ezekre a lehetőségekre, félő, hogy rövid időn belül elvadul a táj, és az Európai Unióban megengedhetetlen a parlagon hagyott mezőgazdasági terület, a tisztítatlan legelő és az erózió által tönkretett parcella.
Míg a dombvidéken a szántóterületek maradnak bevetetlenül, a hegyvidékre a legelők irracionális használata jellemző. Mivel kevés a szántó, azokat rendszerint megdolgozzák, viszont az állatállomány csökkenésével egyre csökken a hegyvidéki legelők kihasználása is. A kihasználatlan legelők pedig gyorsan elbokrosodnak. A szakember úgy véli, szükség lenne egy sajátos agrárstratégia kidolgozására, a domb- és hegyvidék fejlesztésére, ugyanakkor meg kell akadályozni a falvak további elnéptelenedését.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás