Stratégiát kell kidolgozni a parlagon maradt földek felhasználására
2006. február 07., 00:002006. február 07., 00:00
Az utóbbi 15 évben 12–20 ezer hektárnyi szántóterület marad parlagon évente Maros megyében. A szakemberek szerint többféleképpen magyarázható a megműveletlen földek elszaporodásának oka. Náznán Jenő, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az Agrárvilágnak elmondta: elsősorban az elnéptelenedő falvakra jellemző a termőföldek felhagyása, de sok esetben a családon, illetve a faluközösségen belüli konfliktusok, a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok is közrejátszanak abban, hogy jól termő földek évekig hevernek parlagon. Maros megyében ugyanakkor a domborzati viszonyokkal is magyarázható a földek elvadulása. Vannak dombos-hegyes határrészek, amelyek nem kedveznek a gépesített földművelésnek, mivel a nagyon lejtős területeken nem lehet traktorral, gépekkel dolgozni. Ilyen területek szinte minden faluhatárban vannak, emiatt harminc százalékra tehető a megyében a parlagon hagyott földek mennyisége. A szakember szerint ezeket a területeket sem szabadna veszni hagyni, a legoptimálisabb értékesítést az fásítás jelentené, amely egyúttal az erózióvédelmet is megoldaná. „Az utókor is hálásabban emlegetne, ha lemosott, hasznavehetetlen területek helyett erdőket hagynánk magunk után” – mutatott rá Náznán Jenő. A domborzati viszonyoktól függetlenül a falvak egyre inkább elnéptelenednek, és ez a legkézenfekvőbb magyarázata az ugarosodásnak. Az utóbbi fél évszázadban a falvak demográfiája megváltozott: a fiatalok mind városra mentek, a lakosság megfogyatkozott és kiöregedett. Ez a jelenség megkérdőjelezi a kistelepülések jövőjét is. A mezőgazdasági szakember nem szívesen, de sötét képet fest egyes települések jövőjét illetően. Azokban a falvakban, ahol csupán száz-százötven öregember él, képtelenek megművelni a településhez tartozó száz-kétszáz hektárnyi termőföldet. Csak a gyalog is kényelmesen megközelíthető részeket vetik be, a távolabb fekvő földek elgazosodnak, és fokozatosan elveszítik értéküket, minőségüket. Az elöregedő falvak kategóriájába tartoznak azok a települések, amelyek távol esnek az ország- vagy megyei utaktól, és nehezen megközelíthetőek. Gyulás, Erdőalja és Lackod településeket említette Náznán Jenő, aki nemrég vízlecsapolási és területrendezési munkálatok végett járt a vidéken. A Kis-Küküllőnek ebben a térségében, Radnót közelében több mint száz hektár terület maradt legelő: a földek mindhárom falutól túl messze fekszenek, az idős gazdák nem vállalják a megművelésüket. Út hiányában csak nyáron közelíthetőek meg ezek a termőföldek, a vállalkozóknak sem éri meg, hogy itt beruházzanak, mivel a termény beszállítása nagy költséggel járna. Az ugarok gyarapodásának van egy harmadik, ugyancsak jelentős oka: a vadállatok okozta károk. A vaddisznók, medvék nemcsak az erdők melletti vetésben tarolnak, de a falvakhoz közel eső, jól termő, gépesíthető területeken is gyakran garázdálkodnak. A Nyárádmentén, a Havadi-völgyben, a Szováta és Sóvárad közötti térségben, Makfalva környékén a vadállatok okozta károk évek óta elriasztják a földműveseket. Bár az 1991-ben megjelent 18-as földtörvény előírja, hogy a szakminisztérium ellenőrei bírságot róhatnak ki azokra a gazdákra, akik évekig parlagon hagyják földjeiket, ezt eddig nem alkalmazták. Náznán elmondta, olyan esetről nem tud Maros megyében, amikor a földbirtokos bírságot fizetett volna, mert nem művelte meg a földjét. „A kormány eddig nagyon keveset tett a termőföldek újrakihasználása érdekében, ha azonban a földjáradékra vonatkozó törvény életbe lép, ez még mentheti a helyzetet, mert a bevetetlen területeket a tulajdonosok megpróbálják elidegeníteni” – vélte a szakember. A régióban eddig is gyakori jelenség volt a földek bérbeadása: azok az idős gazdák, akik nem tudták megművelni földjeiket, vagy azok a személyek, akik örökösödéssel jutottak földtulajdonhoz, általában szívesen adták bérbe földjeiket megbízható ismerősöknek. A gyakorlat azt mutatja, hogy többségében nem pénzt, hanem terményt kértek bérbeadott földjeikért a gazdák. Most, hogy életbe lépett a 2005/247-es földjáradéktörvény, többen fogják megtenni ezt a lépést. Kis ráfordítással, minimális munkaerővel a géppel meg nem munkálható területeken is legelőket lehetne létesíteni, juh-, kecske-, illetve húsmarhatartás céljából, de akár vadaspark is elképzelhető a nehezebben megközelíthető helyeken – állítja a szakember. Ezekhez elsősorban nagy, bekerített parcellákra volna szükség, mert különben nem lenne kifizetődő. Ha a vállalkozói szféra nem figyel ezekre a lehetőségekre, félő, hogy rövid időn belül elvadul a táj, és az Európai Unióban megengedhetetlen a parlagon hagyott mezőgazdasági terület, a tisztítatlan legelő és az erózió által tönkretett parcella. Míg a dombvidéken a szántóterületek maradnak bevetetlenül, a hegyvidékre a legelők irracionális használata jellemző. Mivel kevés a szántó, azokat rendszerint megdolgozzák, viszont az állatállomány csökkenésével egyre csökken a hegyvidéki legelők kihasználása is. A kihasználatlan legelők pedig gyorsan elbokrosodnak. A szakember úgy véli, szükség lenne egy sajátos agrárstratégia kidolgozására, a domb- és hegyvidék fejlesztésére, ugyanakkor meg kell akadályozni a falvak további elnéptelenedését.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!