Fotó: Bone Ewald
Az árusok arra panaszkodnak, hogy a héten mintegy 30 százalékkal kevesebb uborkát tudnak eladni, mint egy héttel korábban, ugyanakkor a zöldségpiacokon és a bevásárlóközpontokban a legtöbb érdeklődő inkább a termények származási helyét jelző címkék alapján dönti el, hogy mi kerül a bevásárlókosárba. „Mindenképp óvatosnak kell lenni, mert a napokban mindenféle rémhírek terjengtek, Európában pedig pánikhangulat uralkodik a fertőzött zöldségek miatt” – mondta az egyik vásárló a kolozsvári Mărăşti negyedbeli piacon. Ugyanott több eladótól is hallhattuk, a napokban nagyon kevés uborkát vittek ki a standokra, mert egyszerűen nem lehet eladni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy ez az áru hosszabb ideig nem tárolható, ha nem veszik meg, rövid időn belül fogyasztásra alkalmatlanná válik. Nafornita Dóra gyergyószentmiklósi zöldségkereskedő és Balogh Erika, a sepsiszentgyörgyi Bem-Balogh zöldséglerakat tulajdonosa szerint nemcsak az uborka eladásával van gond, az elmúlt napokban megcsappant a kereslet minden olyan zöldség iránt, ami Spanyolországból származik.
A hamburgi egészségügyi hatóságok egyébként kedden közölték, mégsem a spanyol uborka a „vétkes” a Németországban terjedő hasmenésjárványért. A hivatalos bejelentés szerint az illetékes hamburgi szervezetek laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá két, Spanyolországból importált, a fertőzöttnek vélt szállítmányból származó uborkát. Azokon ugyan EHEC-baktériumot fedeztek fel, az azonban nem azonos azzal a baktériumtörzzsel, amelyet a fertőzött betegek székletében mutattak ki. Változatlanul érvényben van viszont a különböző észak-németországi zöldségfajták – mindenekelőtt a paradicsom, az uborka és a saláta – fogyasztására kiadott figyelmeztetés, miközben a hatóságok beismerték, hogy ezekre vonatkozóan sem rendelkeznek konkrét bizonyítékokkal. A hamburgi higiéniai intézet, mint ismeretes, napokkal ezelőtt állította azt, hogy súlyos hasmenésjárványt okozó baktériumra bukkantak három, Spanyolországból származó uborkán.
Amint arra számítani lehetett, tegnap tekintélyes szakértők és több mezőgazdasági szervezet képviselői élesen bírálták az illetékes német hatóságokat az EHEC-bélbaktérium okozta hasmenésjárvánnyal kapcsolatos melléfogásokért.
Rosa Aguilar Rivero spanyol miniszter mélységes csalódottságának adott hangot a német válságkezelés miatt, utalva arra, hogy a spanyolországi uborka minden alapot nélkülöző meggyanúsítása az ország mezőgazdaságának eddig hetente mintegy 200 millió eurós kárt okozott. Mint mondta, szeretné, ha kárpótolnák a spanyol és a többi érintett termelőt is azért, mert a bizonytalan megalapozottságú hírek miatt jelentős hátrány érte a spanyol termelőket.
A német hírügynökségek szerint a németországi parasztok veszteségei is óriásiak, és szervezeteik a kormánytól, valamint az Európai Uniótól sürgetnek kártérítést.
A legfrissebb adatok szerint immár több mint 1500-at tesz ki a megbetegedettek, illetve a gyanús esetek száma Európában. Változatlanul nagy aggodalomra ad okot, hogy több százan a legsúlyosabb tünetekkel, azaz a hemolitikus urémiás szindrómával (HUS) küszködnek, ami vérszegénységet, illetve veseelégtelenséget jelent. A fertőzés következtében egyre több betegen észlelnek központi idegrendszeri károsodásokat.
Molnár Géza, az Országos Közegészségügyi Intézet vezetőségi tanácsának elnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott, az Európai Unió betegségmegelőző központjának tegnap közzétett jelentése értelmében egyelőre csak az nyert bizonyosságot, hogy a fertőzés szájon át, élelmiszerrel került a szervezetbe, de nem állapították meg azt sem, hogy uborka, paradicsom vagy éppen zöldsaláta révén terjedt-e. A járvány mindenképpen Németországhoz köthető, ahol a hasmenésjárvány már 15 halálos áldozatot követelt. A baktériumot minden valószínűség szerint Németország „exportálta tovább”, a fertőzöttek ugyanis szinte kizárólag külföldön tartózkodó németek, illetve olyan turisták, akik előzőleg Németországban jártak. A napokban Svédországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Hollandiából és Ausztriából is jelentettek eseteket.
Molnár Géza hangsúlyozta: Románia ebben az időszakban nem importált uborkát, paradicsomot és zöldsalátát, de az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) a továbbiakban is ellenőrzi a zöldségeket árusító üzletláncokat. Felhívja továbbá a lakosság figyelmét, hogy hasmenésjárvány esetében nem arról van szó, hogy egyes élelmiszerek ne lennének biztonságosak, hanem inkább a higiéniára kell helyezni a hangsúlyt. A szakember arra figyelmeztet, hogy szigorúan be kell tartani az alapvető higiéniai szabályokat: különösen fontos alaposan kezet mosni és a zöldségféléket bő vízzel megmosni.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!