2009. június 25., 11:042009. június 25., 11:04
A lécfalvi hizlaldában évekkel ezelőtt húszezer sertést tartottak. A farmot kénytelenek voltak bezárni, mert nem tudták korszerűsíteni, és nem felelt meg a hatályban lévő európai uniós környezetvédelmi követelményeknek sem. A hizlalda működtetője türelmi időt is kapott a hatóságoktól, hogy elvégezze a szükséges javításokat, de nem volt elég pénze a befektetésekre, így két évvel ezelőtt elrendelték az egység felszámolását. Az állományt fokozatosan csökkentették, majd folyamatos vágásokkal teljesen felszámolták.
Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta: nem tud arról, hogy a lécfalvi hizlaldának új gazdája lenne, a farm újraindítása azonban véleménye szerint igencsak jót tenne a térség gazdasági életének. A szakember szerint érthető, hogy az új befektető miért kíván változtatni: a szarvasmarha tartásával kevesebb a gond, a sertéstartást ugyanakkor a szigorú biológiai biztonsági előírások is megnehezítik. Sikó Barabási Sándor véleménye szerint a hizlalda infrastruktúráját teljesen át kell alakítani, és korszerűsíteni kell ahhoz, hogy alkalmassá váljék szarvasmarha tartásra.
Kertész Tibor lécfalvi önkormányzati képviselő lapunknak elmondta, a farmnak nem volt megfelelő szennyvíztisztítója, a szennyvizet rendszerint a közeli folyóba öntötték, esős időben a település Várhegy nevű részében elviselhetetlen volt a bűz. Kertész Tibor hangsúlyozta, egy környezetbarátabb vállalkozásnak örülnének leginkább, amely munkahelyeket teremtene a helyi közösség számára.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.