Fotó: A szerző felvétele
2011. június 02., 09:552011. június 02., 09:55
A második alkalommal megszervezett rendezvényre kilátogatók többsége azonban úgy tűnt, nem a pálinkák iránt érdeklődött, legtöbben inkább a sört, miccset és kolbászt kínáló lacikonyhák sátrai alatt gyűltek össze, őket a környékbeli néptáncegyüttesek fellépései sem tudták „megszólítani”. A helyszínen az is kiderült, hogy a fesztivál nemzetközi jellegét semmi nem bizonyítja: egyetlen határon túli pálinkatermelő sem vett részt a rendezvényen, mi több, a fesztivált népszerűsítő anyagok – beleértve az internetes portált is – kizárólag román nyelven voltak elérhetők.
A megyei tanács a tavalyi, illetve az idei pálinkafesztivál megszervezésére 200 ezer eurót nyert a Regionális Operatív Program turizmusfejlesztésre kiírt pályázatán. A vonatkozó közbeszerzési eljárás az óvások miatt másfél évig húzódott, végül pedig Szatmár megye vezető román napilapja, az Informaţia Zilei tulajdonosának, Dumitru Păcurarunak a cége kapta meg a lebonyolításra vonatkozó megbízást. A kifogásolható szervezés ellenére a városnappal egy időben szervezett fesztiválon lehetett kóstolni valódi különlegességeket is, a szatmárnémeti Bondici József például diópálinkát kínált. Amint a Krónikának elmondta, zölden szedi le a diót, amikor a belseje még nyálkás, ledarálja, majd szezongyümölcsöket kever hozzá, például cseresznyét, meggyet, földiepret, így készül el a cefre. A különös aromájú pálinka nem véletlenül drágább a többinél.
Bondici József szerint míg 100 kilogramm csak gyümölcsből készült cefréből 7 liter pálinka főzhető, addig a diópálinka esetén 100 kilogrammnyi cefre ennek felét, körülbelül 3,5 liternyi főzetet ad. A szabadtéri rendezvényekkel párhuzamosan pálinkaversenyt is szerveztek, melynek keretében szakértőkből álló zsűri bírálta a benevezett kisüstiket. A kisüsti gyümölcspálinkából egy literért átlagban 30 lejt kértek, míg a diópálinka 50 lejbe került.
Dorin Popa, a verseny zsűrijének elnöke szerint idén kitűnő minőségű pálinkákat hoztak a szatmári gazdák a megmérettetésre. A szakértő, aki a román kóstolói egyesület első alelnöke, hangsúlyozta: a tavalyi évvel ellentétben most nem volt gyenge minőségű kisüsti a mezőnyben. A 114 mintának túlnyomó többsége, mintegy 70 készült szilvából, beneveztek viszont alma-, körte-, törköly- és barackpálinkákat is. Ezek közül 10 kapott kitűnő minősítést. Popa Dorin elmondta: volt néhány pálinka, melyen érződött, hogy nem vették ki belőle rendesen a rézelejét. Szerinte a főzés legelején kicsorgó, metilalkoholt is tartalmazó főzet miatt savanykás ízt kap az ital, ami kellemetlen. Az elnök szerint a gazdák túlzásba viszik néha a spórolást, és 100 literenként a kellő 1,5 liter helyett mindössze fél litert vesznek ki, ami nem elégséges. A jó pálinka készítésének titkait firtató kérdésünkre elmondta: finom ital csakis a gyümölcs legjavából nyerhető, penészes szemeket nem szabad beletenni. Emellett lassú tűzön kell kifőzni, az edénynek pedig nem szabad ólmot tartalmaznia, legjobb rézedényben kifőzni, továbbá tölgyfahordóban érlelni, de jó eredményeket ad az eper-, illetve az akáchordó is, 3–4 év után viszont ki kell tölteni üvegekbe a pálinkát, különben keserű ízt kap.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!