„Büntetik” a pálinkafőzőket

 „Ez nem más, mint a legálisan működő pálinkafőzdék bírságolása – jelentette ki a Krónikának Kelemen Atilla RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. – Három évvel ezelőtt arra biztattuk a főzdék tulajdonosait, hogy alapítsanak céget, és lépjenek legalitásba, most miután ezt megtették, megnyúzzuk őket”.

Aggódnak a pálinkafőzők

A marosvásárhelyi politikus szerint a pénzügyminisztérium intézkedése a pálinkafőzdék csődjét jelentheti, főként azokon a vidékeken, ahol a kisüsti előállítása nemcsak hagyományos tevékenységnek számít, de a megélhetést is jelenti. „Lehetetlen, amit kérnek. Február 29-éig kellett letennünk a garanciát, arra még valahogy összekapartuk a pénzt, különben a pénzügy elkobozta volna a készleten lévő pálinkánkat” – panaszkodott lapunknak Csipán Csaba, a nyárádszentsimoni pálinkafőzde tulajdonosa. Mint mondta, 2003 óta szinte évről évre nőnek az adók, de azt, hogy 2500 eurós garanciát követeljen az állam, nem hitték volna.

A nyárádmenti kisfaluban évente mintegy kétezer liter pálinkát főznek, a garanciapénz öt-hatezer liter kisüsti árának felel meg. A vállalkozás Csipánnak és óvónő feleségének nyújt megélhetési, illetve fizetéskiegészítési lehetőséget. „Jó lenne, ha eltörölnék ezt a határozatot, de nem hinném, hogy megtennék” – szomorkodott a kisvállalkozó. Szerinte sokan ezentúl feketén fogják párolni a pálinkát, mások meg összepótolnak szomszédaikkal, megvásárolnak egy kisüstöt, és otthon állnak neki főzni. Csipán Csaba szerint mindez a minőség meg az állami kassza rovására fog menni.

Nem tudja a jobb kéz…

A kormányhatározat visszavonása érdekében Kelemen Atilla a pénzügyi tárcához fordult. „Egy államtitkárral és két igazgatóval beszéltem; érdekes módon egyikük sem tudott arról, honnan származik a százezer lejes tőkeemelés ötlete. Előbb egymást kérdezgették: hogyan kerülhetett a jogszabálytervezet szövegébe ilyesmi? Végül kisütötték, hogy tévedésről van szó, amit a napokban egy újabb kormányhatározattal fognak korrigálni” – nyilatkozta a Maros megyei honatya. Kelemen szerint visszavonásra szorul az a kormányhatározat is, mely arra kötelezi a szarvasmarha-tenyésztőket, hogy öt évre visszamenőleg fizessék vissza az állami támogatást.

„Nem hinném, hogy ebben az országban van olyan állattenyésztő, aki a törvényesen megítélt állami segélyt ne a megszabott célra használta volna, hanem öt éven keresztül a surgyéban (szalmazsák - szerk. megj.) vagy a bankban tárolta volna, arra számítva, hogy egyszer a pénzügyminisztérium úgyis vissza fogja követelni” – jegyezte meg Kelemen Atilla. Az állatorvos és mezőgazdasági szakember arra szólította fel Stelian Fuia agrárminisztert és Dacian Cioloş mezőgazdasági biztost, hogy mielőbb lépjenek közbe, és követeljék a törvény módosítását. „Ilyen döntést hozni választási évben, politikai öngyilkosságot jelent. Csakis olyan emberek agyában születhetett meg, akik nincsenek tudatában annak, hogy a választópolgárok kétharmada vidéken él” – tette hozzá Kelemen.