A román piac felé nyitnak a magyarországi termelők

Négyszer annyit exportált Magyarország Romániába az elmúlt évben, mint 2002-ben. Ezzel Németország után Románia lett a Magyarországon előállított élelmiszerek második legfontosabb exportpiaca. Gráf József agrárminiszter szerint elképzelhető, hogy idén Románia lesz az agrártermékek legfontosabb felvevőpiaca, akár egymilliárd euró értékben vásárolhatnak a magyar eladóktól. Ez Békés megye számára különösen kedvező a határ közelsége miatt.

Intenzívebb is lehetne a kapcsolat

Romániában – ahogy az uniós csatlakozás után – a helyi termelés jelentős része áldozatul esett az egységes piachoz kötődésnek. Közben viszont egyre nagyobb a lakossági fogyasztás a külföldi vendégmunkások által hazaküldött pénznek köszönhetően. „Függetlenül attól, hogy a gazdasági válság Romániát is elérte, és talán még rosszabbul érintette, mint Magyarországot, élénk a magyar–román kereskedelem – mondta Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–román tagozatának elnöke. – Az árfolyam-ingadozás nem tesz jót a magyar vállalkozóknak, az viszont előny, hogy felvevőpiacra találnak a kereskedők, hiszen a magyar piac szűkül. Ha nem lenne ekkora bizalmatlanság, hogy szinte csak akkor adják át a magyarok az árut, ha azonnal fizet a vevő, még intenzívebb lenne a kapcsolat.

A húsexport még gyerekcipőben jár

Idén az első negyedévben megélénkült a gabonakivitel, de kevésbé jó a helyzet a húsexportot illetően. Kereslet lenne, csak nincs elég magyar élő sertés, ráadásul szigorúbbak a malac kiszállítására vonatkozó szabályok.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint nemcsak a hízót vásárolják szívesen a románok Békés megyében, hanem a szükséges takarmányt is. Ezért a magyar árakhoz képest 3–7 százalékkal többet adnak. Ez látszólag azért szokatlan, mert általában ott tartanak állatot, ahol megterem az eledel is. A szakember szerint jószágonként 70 euró állatjóléti támogatást vehet fel a román gazda, ennyiért már malacot is vásárolhat Magyarországon. Néhány hónap alatt a felhizlalt sertésért hozzájut a támogatáshoz és az átvételi árhoz is. A magyarok előre terveznek, adásvételi szerződést kötnek, amit majd később érvényesítenek. A románok ellenben viszik az árut és fizetnek is – mondta Adamcsik László. „Azokkal a cégekkel üzletelünk, amelyek román viszonylatban megállnak a piacon, nekik ugyanis van annyi pénzük, hogy azonnal egyenlítik is a számlát. Voltak már rossz tapasztalataink, ezért az elővigyázatosság” – jegyezte meg a szakember.

Elsősorban a vörös húsra vevők a románok

Románia az egyik legfontosabb exportpiaca a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-nek. Erdélyi István vezérigazgató elmondta: elsősorban vörös húsokat, alsó- és felsőcombot értékesítenek a román piacon, de a panírozott termékek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Azokkal a cégekkel, amelyekkel szoros kapcsolatot ápolnak, 21 napos fizetési határidőben egyeztek meg. Orosz Tivadar szerint a nagyok mellett sok kis cég is próbálkozik a román piacon, gyakran egymás elől halászva el a megrendeléseket.