A hagyomány nem minőség?

A gyümölcstermesztésről rendelkező 60. számú törvény megszorításokat foganatosít a gyümölcstermesztő kisgazdákkal szemben. Egyebek mellett előírja: a kistermelők csak úgy árusíthatják saját termesztésű portékájukat, ha az adóhivatalban is nyilvántartásba vett kereskedelmi céget alapítanak, vagy önálló vállalkozói engedélyt váltanak ki. Ugyanakkor a gyümölcs forgalmazásához ezentúl a pénzügyi hatóság által kiállított, egyebek mellett az áru minőségét és a kereskedelmi előírásoknak való megfelelést tartalmazó bizonylat is szükséges. Azok a termesztők, akik nem váltanak ki ilyen működési engedélyt, csak a gyümölcsösük körzetében, tehát az adott helységben árusíthatnak – ezt az előírást törölné a tegnap beterjesztett módosító javaslat.

Küzdelem a piacért

A kistermelőknek eddig nem volt szükségük ilyen engedélyekre, a portéka szabad árusításához elegendő volt a kistermelői bizonylat. „Ha az új szabály változatlan formában lép hatályba, nem lesz más kiút: ki kell váltanunk a vállalkozói engedélyt, mert Magyardécsében a gyümölcstermesztés jelenti a megélhetést” – reagált a hírre Balla Tamás. A Beszterce-Naszód megyei, ezerötszáz lelkes magyar faluban élő gazdálkodó az Agrárvilágtól értesült a gyümölcstermesztés új szabályozásáról. A Magyardécsében termő árunak legfeljebb öt százaléka kel el a megyében, a többit Erdély, illetve az ország piacain értékesítik. A décsei cseresznyén kívül a meggyet és a körtét is nagyrészt helyben vásárolják fel a szüretkor teherautókkal érkező nagybani kereskedők, az alma eladása viszont komoly fejtörést okoz. „Hiába köztudott, hogy a külföldről behozott almák agyon vannak vegyszerezve, hogy szépek és mutatósak legyenek, és hogy az erdélyi almák ízesebbek és zamatosabbak amazoknál, ráadásul tiszták, a nagybani kereskedők mégsem jönnek érte, mert a piac tele van a külföldivel. Tehát mi viszszük piacra, ha pedig ehhez külön vállalkozói engedély kell, hát beszerezzük” – részletezte Balla Tamás.

Ennél súlyosabbnak látják a helyzetet a dél-romániai termelők. „Az új jogszabály egyenes következménye lesz, hogy egyszerűen eltűnnek a kistermelők” – állapította meg Ion Oprea. Románia egyik leghíresebb gyümölcstermő vidékén, a Dâmboviþa megyében élő kistermelők egyesületének elnöke szerint az új törvény nem éri el azt a szándékot, hogy kiszűrje a piacról a közvetítőket, ráadásul olyan többletkiadásokhoz vezethet, amelyeknek következményeként nőni fog a termékek eladási ára. A szakember a Dâmboviþa megyei Voineºti-et emlegette példaként, mondván: ez a falu is nagyrészt kistermelői gyümölcstermesztésből él, de cégalapítás vagy önálló működési engedély hiányában ezentúl nem vihetik a bukaresti nagy piacokra a portékát, így könnyen előfordulhat, hogy az áru eladatlan marad. A szakember szerint a társulás azért nehezen járható út, mert egyfelől az emberek nehezen szánják rá magukat ilyesmire, és inkább saját maguk gazdálkodnak párhektáros gyümölcsösükben, másfelől pedig a társulások létrehozása – a válogató- és tárolóeszközöket is beleszámítva – meglehetősen nagy költségeket ró rájuk, amit aligha vállalhatnak.

Egy lépés előre, egy hátra?

„Hatásos volt a lobbi, amelynek köszönhetően minden valószínűség szerint továbbra is bárki bárhol árusíthatja a gyümölcsöket” – mondta az Agrárvilág érdeklődésére Cornelia Ionescu. Az agrártárca gyümölcsökért felelős igazgatóságának tanácsosa szerint a parlament a lehető legrövidebb időn belül megszavazza a módosítást, miszerint a vállalkozói engedéllyel nem rendelkező kistermelők is szabadon árusíthatják a portékát. „Ezzel visszatérünk az eredeti állapotokhoz, ami nem tesz jót az ágazat fejlődésének” – vélekedett a szakember.

„Az új törvény tulajdonképpen nem a hazai termékek háttérbe szorítását, hanem ellenkezőleg: a versenyképessé tételét szolgálná. De ha nem akarják a minőségi váltást, hát marad minden a régiben” – előlegezte meg a parlament várható döntését Cornelia Ionescu. A tanácsos szerint nem igaz, hogy a behozott árut vegyszerezéssel tartósítanák. „Erről külföldi szakmai látogatásokon magam is meggyőződtem. A minőségi különbség nem a vegyszerezésen, hanem a termesztési eljáráson és a tároláson múlik. Nálunk viszont a gyümölcsösök jórészt elöregedtek, és nincsenek megfelelő tárolási lehetőségek” – magyarázta a szakember. Cornelia Ionescu szerint a törvény éppen arra hivatott, hogy főleg a fiatal gazdálkodókat ösztönözze: társuljanak, hiszen az állam is segíti őket ahhoz, hogy nagyobb eséllyel pályázhassanak, vállalkozásuk, illetve termékeik pedig bárhol és bármikor versenyképesek legyenek.