Alighogy felmelegedett az idő, megjelentek a primőr zöldségek az aradi piacokon. A termelők legnagyobb bánatára ugyanolyan áron kell kínálniuk a portékáikat, mint évekkel ezelőtt. „Öt vagy tíz éve semmi sem drágult, legalábbis nálunk, termelőknél” – panaszolta elkeseredetten Alica Buda pankotai őstermelő, aki a Ferenc téri piacon 1,50 lejért kínálja a retek és zöldhagyma kötegét. „Persze, ha többet vásárolnak, engedünk az árból” – tette hozzá mindjárt a piaci bevásárlás előnyét, az alkudozás lehetőségét.
A viszonteladóknak sem jobb a helyzetük. „Tavaly ilyenkor három lejért árultuk a krumpli kilóját. Nem a vetőmagot, hanem az étkezési krumplit. Most viszont 1 lej, 1 lej és 20 bani” – ecsetelte a helyzetet a Besztercéről Aradra áttelepedett Móra Ervin. Mint mondta, évekkel ezelőtt maga is próbálkozott termesztéssel, de ráfizetett.
„Három évig kellett dolgoznom, hogy visszahozzam a veszteséget. Az volt a baj, hogy amikor megvettem a mag-krumplit, egy lej volt kilója, de mire én adtam el, már negyven bani volt csak, és még el is kellett vinni a piacra. Azóta csak viszonteladó vagyok, mert Romániában nem éri meg termelőnek lenni” – vonta le a következtetést. Külföldről szerzi be a portékáját, a beszélgetésünket is a holland hagyma és a magyar burgonya felett áthajolva folytattuk.
„A magyar áru sokkal jobb, mint a lengyel, az osztrák vagy a német áru. A magyar krumpliról tudni kell, hogy nem fekete!” – dicsérte a terméket. A vásárlóknak természetesen eltérő a véleményük az árakról. Míg az egyik román férfi elfogadhatónak nevezte, a szentlányi Seres Margit nem volt elragadtatva. „Elég drága minden. Pláne a kicsi nyugdíjakhoz képest” – jegyezte meg.
A román mezőgazdaság nem termel annyit, amennyire szükség lenne, ellenben Magyarországon túltermelés van, így megéri a határ menti vidékekről átjárni az aradi piacra. A makói Csomós László őstermelő két éve az aradi kispiacon értékesíti a hagymáját és a fokhagymáját. „Amikor kint látják a piros autót a vásárlók, már tudják, hogy itt van a makói hagymás” – mondta, jelezvén, hogy már kialakult az állandó ügyfélköre. A kezdet nem volt könnyű, mert bár könnyen bérelt asztalt, de le kellett fordíttatnia a magyar őstermelői igazolványt meg az egyéb engedélyeket, ami szerinte sokba került, de nincs mit tenni, mert: „Magyarországon nincs munkalehetőségem, meg nálunk telített is a piac. Azért járok inkább ide” – magyarázta.
„Két lej egy köteg leveszöldség, a répa kilója három, a paszternáké négy lej. A szupermarketben ennél olcsóbb, de mi nem tudunk olyan nagybaniban termelni” tárta szét a karjait Katona János újaradi őstermelő, aki szerint a piac forgalmát a bevásárlóközpontok vetették vissza, a nyomott árak meg a nagy mennyiségű importnak tudhatók be. A riogatások ellenére nem drágultak jelentősen a zöldségfélék Háromszéken sem, mondta el a Krónikának Balogh Erika, a sepsiszentgyörgyi Bem-Balogh nagybani lerakat és üzletlánc tulajdonosa.
Az uborka és a paprikafélék azonban valamivel drágábbak: az uborka ára például idén mintegy 40 százalékkal drágább. Az üzletasszony elmondta, a itthon termelt és a külföldről behozott uborka egyformán drága. A paprikafélék kilogrammja 10 lej, ám ez a zöldség az elmúlt évben is hasonlóan sokba került. A többi zöldség tavalyhoz viszonyított ára nem növekedett.
Balogh Erika szerint az áraktól függetlenül csökkent a vásárlóerő, a gázszámlák, az egyéb kiadások annyira megterhelik a családok költségvetését, hogy egyre kevesebbet költenek zöldségre-gyümölcsre. A szatmárnémeti piacokon is hasonló a helyzet. A krumpli kilója 1-2 lejes áron kapható, míg az almáért 1,5-2,5 lejt kérnek kilónként.
A hagyma ára sem emelkedett számottevően, 2,5-3 lejért lehet vöröshagymát és lila hagymát kapni. A zöldségek ára sem ment fel túlságosan, a megpucolt, húslevesnek összeválogatott vegyes zöldségből egy adagnyi 2 lejbe kerül, körülbelül annyiba, mint tavaly. Többet kérnek az előző évhez képest viszont a káposztáért, az őszi és a friss kilója 3 lejbe kerül a piacon.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.