A társulás és az uniós finanszírozás jelenthet megoldást az őstermelők gondjaira

Ízes, hazai, a kertemben termett, nem pedig külföldről behozott, ízetlen – kínálja portékáját a legtöbb kofa a sepsiszentgyörgyi piacon, azonban gyakorta előfordul, hogy ugyanazt a vízízű paradicsomot, ízetlen barackot sózzák a vevőre, mint a bevásárló-központokban, csak valamivel drágábban. Ők általában a viszonteladók – vallják egybehangzóan a piacgondnokság és az őstermelők. Megoldásképpen pedig csak annyit tudnak javasolni, hogy a vásárlónak kell kiszűrnie a piacon a viszonteladókat, neki kell kiválasztania, hogy termelőtől vagy kereskedőtől veszi a zöldséget-gyümölcsöt.

Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi piacgondnokságot is ellátó köztisztasági vállalat igazgatója elmondta, nem tartozik a hatáskörükbe a piacon forgalmazott áru eredetének a bevizsgálása. Megtudtuk, a szabályzat értelmében a piacon a termelői engedélylyel rendelkezők és azok a jogi személyek árusíthatnak, akiknek tevékenységi körébe beletartozik a mezőgazdasági termények forgalmazása. A piacgondnokság nem tudja kiszűrni, hogy a paradicsomot tényleg megtermelte-e, aki árusítja, vagy megvette valamelyik nagyáruházban, és haszonnal továbbad azon. Tóth Birtan Csaba emlékeztetett, néhány évvel korábban országos szinten létrehozták a piaci rendőrséget, de az sem volt hatékony, mert nem létezett országos adatbázis. Ha a giurgiui termelő az önkormányzattól egy hektár földjére kapott termelői engedélyt, a sepsiszentgyörgyi piaci rendőrség nem tudta követni, hogy az egész országban összesen mennyi paradicsomot adott el, csak amennyit meg lehet termelni egy hektár területen, vagy sokkal többet. Tóth Birtan Csaba leszögezte, a vásárlók tudják kiszűrni az ügyeskedőket úgy, hogy másodszor már nem veszik meg az ízetlen zöldséget-gyümölcsöt.

A kofák-eladók többsége azt mondja, hazai terméket kínál, viszont előfordul, hogy a helyi termelő előtt hatalmas halmokban áll a padlizsán, ami nem terem meg Háromszéken. A másik keresett brand a giugiui paradicsom, több asztalnál is ki van írva, hogy ezt a fajtát árulják.  Egy idős román férfi a feje felett kifüggesztett termelői engedélyre mutatva mondja, az a garancia arra, hogy ő csak minőségi zöldséget árul. A kofák többsége egyetért abban, hogy a vásárló dönt: ha elégedett, újra visszatér, ha nem, akkor azzal büntet, hogy messziről elkerüli azt az árust, akitől az ízetlen árut vette.

Az őstermelőket a válság is húzza

Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedi piacon árusító termelőknek is fejfájást okoznak a viszonteladók. Valamennyien egyetértenek abban, hogy a viszonteladók túlságosan olcsón jutnak hozzá a termékekhez. Egyikük elmondása szerint a piacnak egyetlen lényeges előnye van a viszonteladókkal szemben: az árusok kerti, saját termesztésű, egészséges zöldséget, gyümölcsöt kínálnak. Az egyik elárusító szerint az is gondot jelent, hogy – mint arról lapunkban korábban beszámoltunk – a helyi önkormányzat árplafont szab, aminél drágábban senki nem értékesítheti portékáját. Mint a férfi lapunknak elpanaszolta, míg tavaly 5 lejért árult egy kilogramm paradicsomot, idén már csak 2,6 lejt kérhet ugyanazért a mennyiségért. A helyi tanács 2010-ben fogadta el Sorin Apostu polgármester azon javaslatát, mely szerint a piaci árusok meghatározott összegért árulhatják termékeiket.

További kérdéseinkre ugyanakkor kiderül, hogy mostanság lényegesen kevesebben vásárolnak a piacokon a tavalyi évhez képest. Az eladók szerint ennek oka leginkább a gazdasági válságban keresendő. „A piacot már szinte csak a nyugdíjasok látogatják, a fiatalabbak szívesebben vásárolnak a nagyobb üzletekben” – tudtuk meg az egyik idős asszonytól, aki azt is elárulta, hogy a vásárlók gyakran alkudoznak, próbálnak minél olcsóbban hozzájutni a termékekhez. Kérdésünkre, hogy a termelésbe befektetett pénzösszeg megtérül-e az eladás során, egy másik árus rámutatott: sajnos ördögi körről van szó. Ha ugyanis nem költenek a drága permetező szerekre, előfordulhat, hogy nem lesz mit árulniuk a nyár folyamán. Emellett, mivel a piaci eladás az egyetlen bevételi forrásuk, mindenképpen áldozniuk kell erre a befektetésre. „Szerencsénk van azokkal a termékekkel, amelyekhez a bevásárlóközpontokban nem lehet hozzájutni” – fejtette ki egy fiatalabb férfi, akitől leginkább babot vásárolnak az idejárók.

A miniszter szerint a társulás a megoldás

„A viszonteladók miatt kénytelenek vagyunk olcsón eladni állatainkat, illetve a termést, és sok esetben még annyi pénz sem jön be, amennyit befektettünk” – zúdult tegnap a panaszáradat Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter fejére, aki a Máramaros megyei Kápolnokmonostorra látogatott el. A helyi lakosok ugyanakkor azt is felrótták, hogy a sokat emlegetett agrártámogatások „csak a televízióban érvényesek, a valóságban nem”. „Máramaros megyének, illetve más hegyvidéki megyéknek a szarvasmarhahússal, illetve tejjel jelen kellene lenniük a bel- és külföldi piacokon egyaránt. Nem szabad eladni a termést az első embernek, aki bekopog a kapun. Próbáljanak meg minél több európai uniós finanszírozást lehívni, ellenkező esetben elveszítjük a rendelkezésre álló pénzeket” – válaszolt a panaszokra a tárcavezető.

Hozzátette: nem szabad felhagyni a földműveléssel, és minél több beruházást kell kieszközölni a mezőgazdaság terén. A társulás fontosságára is felhívta az egybegyűltek figyelmét, mivel szerinte így jóval piacképesebb áron tudnák forgalmazni terményeiket, s kizárhatnák a „spekulánsokat”. Valeriu Tabără ugyanakkor tegnap a Máramaros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság képviselőivel folytatott tárgyalásokon felrótta, hogy túl nagy a bürokrácia, mint ahogy azt is nehezményezte, hogy az északi megye túl kevés európai uniós finanszírozást hívott le. A tárcavezető felszólította beosztottjait, hogy dolgozzanak minél hatékonyabban, „ellenkező esetben mehetnek haza”.