2007. október 05., 00:002007. október 05., 00:00
Az sem valószín?, hogy a csalás, lopás, sikkasztás, „közpénzekkel való visszaélés” kizárólag a szocialisták privilégiuma. Ett?l függetlenül az alaposan gyanúba keveredett miniszterelnök által sugallt narratíva – amelyet az ?szödi beszédet követ?en is a kormányzati kommunikáció sarokkövévé tett –, miszerint az egész politikai elit érintettségér?l van szó, egyrészt elterel? hadm?velet benyomását kelti, másrészt meglehet?sen veszélyes.
Gyurcsány Ferenc felismerte, hogy ebb?l a botrányból akár el?nyt is kovácsolhat, ezt bizonyítják kétségbeesett „rendteremt?” kísérletei. A irtelen bekeményítés azonban hitelességi problémával küzd: a kormányf?nek ugyanis szembe kell néznie azzal, hogy a szellemet ? szabadította ki a palackból, mivel látványosan hágta át a politikai normakövet? magatartásról kialakult mindennem? korábbi elképzelést, és legitimált egy erkölcsileg legitimálhatatlan állapotot. A társadalom és a gazdaság nem attól gyenge ugyanis – és ez alapvet? tanulság lehet a korrupcióellenes harc lázában ég? kelet-európai társadalmak számára –, mert létezik korrupció. Akkor válik azzá, ha a döntéshozó helyzetben lev? csoportok a pragmatikus célok érdekében belemennek egyfajta morális vákuum létrejöttébe. A túlságosan bebetonozódott elitek teljes korrumpálódásának képzete a társadalomban amúgy is meglév? általános politikaellenes hangulatot er?sítheti – ez pedig beláthatatlan következményekhez vezethet a polgári demokrácia rendjének jöv?je szempontjából. Most nem kirakatszigorra, hanem a konzekvenciák valódi levonására van szükség. S bár tartunk t?le, hogy erre nincs sok esély, csakis így válhat vízválasztóvá egy pitiáner pártaparatcsik lebukása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
