Ha szétnézünk az Európai Parlamentben mûködõ frakciók között, az sem meglepõ, hogy az Európai Szabad Szövetség (EFA) és a Zöldek közös frakciója felé fordult. Sem a szocialista képviselõcsoport, sem a liberálisok képviselõcsoportja, sem a kommunista pártokat tömörítõ Egységes Európai Baloldal frakció nem jöhetett számításba. A Nemzetek Európájáért Unió és a Függetlenség, Demokrácia csoport felé azért nem lett volna célszerû irányulnia, mert e frakciók jobbára az euroszkeptikus képviselõk gyülekezõhelyei. Márpedig ha valaki az EU-s lehetõségeket próbálja egy közösség szolgálatába állítani, nem célszerû az egész EU értelmét firtatnia. Maradt tehát a zöldekkel társult EFA, mellyel a püspök már évek óta kapcsolatban áll.
Ha az erdélyi magyarság érdekei felõl közelítjük a kérdést, nem is baj, hogy Tõkés László nincs a néppárti frakcióban. Abban ugyanis ott ülnek a Fidesz, az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Magyar Demokrata Fórum képviselõi. Van tehát más, aki elvégezze az erdélyi magyar közösség számára fontos felvilágosító, tájékoztató munkát. A magyarországi szocialisták és szabad demokraták által a szocialista és a liberális frakcióba is eljuthat az erdélyi magyarok hangja; mind a szocialista Tabajdi Csaba, mind pedig a szabad demokrata Szent-Iványi István bizonyította már, hogy érti az erdélyi helyzetet, és fontosnak tartja képviseletét. Nem sok újdonsággal szolgálhat Tõkés László az EFA képviselõinek sem, akik bejáratott szószólói az európai kisebbségi ügynek. A zöldek táborába azonban, mellyel az EFA közös frakciót alkot, eddig csak bajosan juthatott el az erdélyi magyar üzenet. Ez afféle szûz terület tehát, ahol helye van a munkának, a meggyõzésnek. És az sem mellékes talán, hogy a magyar ügynek megnyerhetõ szavazatokért cserében a környezetvédelem ügyéhez kell támogatást nyújtani. Ez ugyanis az alkuktól függetlenül is támogatandó.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.