Még nem tudni, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kirobbanásának október 23-ai ötvenegyedik évfordulóján lesz-e a tavalyihoz hasonló Gyurcsány-ellenes tömegtüntetés és az elmúlt évihez hasonló, példátlan rend?rségi brutalitás, de az önleleplezésben és trágárságban egyaránt gazdag ?szödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulóján kivonuló emberek és rend?rök jelenléte el?revetíti az ?sz várható eseményeit. Ennek ellenére igen valószín?nek t?nik, hogy a lassan megint országossá terjed? tiltakozáshullám nem vezet majd a miniszterelnök lemondásához – mert Magyarország ma még nem az a hely.
Hiszen Magyarország jelenleg olyan formátumú miniszterelnököt t?r meg, amilyent a mai társadalom és közgondolkodás ki tud termelni magából. Mert bizonyára azért nem keltett az egy éve tartónál nagyobb közfelháborodást a miniszterelnöki önleleplezés és trágárság, mert a magyarság ijeszt?en nagy hányadának ma ez természetes. Már elnézést. Pártállástól függetlenül.
Az ennél is nagyobb baj viszont az, hogy Magyarországot ma olyan kormányf? vezeti, aki a magyarság megosztottságának els? számú letéteményese. Akinek a személyéb?l ered? megosztottság a közbiztonságot, átvitt értelemben Magyarország biztonságát is veszélyezteti, olyan körülmények között, hogy immár a közrendért és a biztonságért felel?s rend?rség berkeiben is arról vitáznak, az állig páncélba bújt zsaruk vajon kire hallgassanak: a tüntet?k elleni fellépésre parancsot adóknak vagy a parancsmegtagadást szorgalmazó kollégáknak. És aki a hátsó ajtón kiosonva, rend?rségi mikrobusszal megy haza munkából. Mint csaló játékvezet? a szekeres bajnokság ellopott focimeccsér?l.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
