2008. március 10., 00:002008. március 10., 00:00
Aki ugyanis szélsõséges terminusokban fogalmazta meg, hogy Szerbia soha nem ismeri el az önállóságát egyoldalúan kikiáltó tartomány függetlenségét, maga Kostunica volt. Az a politikus, aki azóta nyilvánosan is feltette a kezét: Koszovó-ellenessége saját kabinetjén belül is vereséget szenvedett.
A választópolgárokat várhatóan május 11-én szólítják majd urnákhoz, hogy meghatározzák az új összetételû szerb parlamentet. A felállást nagyban befolyásolhatja, hogy a belgrádi kormányomlás után lépéskényszerbe kerülõ uniós intézmények milyen gyorsasággal reagálnak a helyzetre. Az EU koszovói bevonulása ugyanis politikai elemzõk egybehangzó véleménye szerint eldöntött ügy, csak az idõpont kérdéses. A bírákból, ügyészekbõl álló „demokráciakontingens\" ugrásra kész, s maradnának a Kfor-erõk is – ha Koszovó kéri. Eddig nem kérte.
Belgrád eddigi retorikája ezt a helyzetet jegelte, tekintve, hogy a jelenlegi állás szerint aligha valószínû az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovó függetlenségét kimondó egyöntetû határozata. Kostunica lemondása viszont mindenképpen új helyzetet teremt. Például azzal, ha az elõrehozott választások nacionalista elõretörést eredményeznek, s ezáltal tennék még sürgõsebbé a koszovói uniós szerepvállalás megkezdését. De azzal is, ha a mérsékeltek maradnának az elõtérben, ami a függetlenség elismerése fölött még vacilláló uniós országokban gyorsíthatná fel a döntési mechanizmusok mûködését.
Szerbia számára vitathatatlanul új idõszámítás kezdõdik, s ezen belül talán az ott élõ magyar kisebbség számára is. Egy sötétebb forgatókönyv szerint – ha csiszoltabb formában is – visszatérnek a beszorító, megfélemlítõ idõk, amelyek az önállósodás gondolatának csíráját is igyekeznek kiirtani Délvidéken. Másik, számunkra szimpatikusabb változat, hogy felgyorsul az a folyamat, amelyhez Pristina döntése jelenti a precedenst, Abházia és Dél-Oszétia elmúlt hét végi lépése pedig tovább erõsíti azt. Az idõ ebben az esetben is a jövõnek dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
