És ha a teljes normalitásállapota nem is tűnik elérhetőnek, kétségkívüla folyamatok a múlttal való elszámolásirányába mutatnak
Van azonban egy kivétel.Marosvásárhely fekete márciusánaktörténete a mai napig feltáratlan maradt. Ahivatalos szemlélet szerint a történet azzalkezdődött, „hogy a koma visszaütött”. E magyarvisszaütést igazolandó lobogtattak kórházistatisztikákat, róttak ki hosszúbörtönbüntetéseket az eltelt 17 évben;arról azonban alig esett szó, hogy ki hozta afelbőszített, félrevezetett hodákiakatMarosvásárhelyre, ki küldte késleltetetthalállal a túlvilágra Sütő Andrást,ki dúlta fel az RMDSZ székházát? Kikvoltak a felbujtók, melyek voltak az indítékaik,milyen receptet alkalmaztak? Az RMDSZ évről évrevirágot, segélyt ad a meghurcoltaknak, de tapodtat semjut előre az igazság kiderítésében,falba ütközik, ha felelősségre vonásértkiált. A román társadalomban 17 évvel azesemények után is konszenzus van abban, hogy nem kellbolygatni a vásárhelyi vérengzések ügyét.Márpedig kell. Meglehet, nehéz partnereket találniaz autonómia kikényszerítéséhez,nehéz elfogadtatni a régiók átszabását,ezek azonban politikai célok. Marosvásárhelyigaza kapcsán nem lehet alkuba bocsátkozni. Ott azigazságtétel csak a normalitás állapotátjelentené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
