2007. július 20., 00:002007. július 20., 00:00
Miután megtették azt az egyesek szerint példátlan, mások szerint várható lépést, hogy befutóhelyet ajánljanak fel T?késnek, valamiféle ingatag er?egyensúly jegyében Markó már nem tette meg azt a szívességet az ellenzéknek, hogy saját felségterületén, a polgári oroszlánbarlangban találkozzon az EMNT-elnökkel.
Ironikusan szólva tehát 1-1 a meccs állása. Az RMDSZ által feldobott labda azonban meglehet?sen magas. Amennyiben a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy T?kés a tulipános listán induljon, a püspök viszont kitart a „nemzeti” listaállítás ötlete mellett, akkor egy újabb, a szokványos forgatókönyvbe ill? fiaskónak lehetünk tanúi. A két elképzelés közti különbség csak látszólag terminológiai. Ha T?kés beáll a közös erny? alá, és az erdélyi magyar politikai er?k közti konszenzuskeresésnek ez a formája intézményesedik – esetleg úgy, hogy más prominens ellenzéki figurák számára is jut majd hely a szövetségi struktúrákban –, a közvélemény politikailag tudatosabb rétegei mindkét oldalon kevésbé motiváltnak érezhetik magukat. Az egyesélyes játszma ugyanis ritkán produkál különösebb aktivizáló hatást, és ilyen perspektívából könnyen értelmét veszíthetik az elmúlt évek alternatíva- és kiútkeres? kezdeményezései is. Annak ódiumát viszont senki sem szívesen vállalja magára, hogy ? legyen az erdélyi magyar–magyar párbeszéd kerékköt?je, az összefogás meghiúsítója.
A Tusványos politikai hátországát képez? csoportok számára most, a politikai térkép vélhet? átrajzolódása közepette ez t?nik a legfontosabb megoldandó problémának. Adott hozzá egy tizennyolcadik éve szellemi m?helyként is funkcionáló tábor, ahol még mindig másként m?ködik a politikai térer?.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
