A csalódottság érthető, hiszen a most elszalasztott 800 millió eurós beruházás amellett, hogy 2500 munkahelyet teremtett volna, a további potenciális beruházók számára biztonságot sugalló koronaékszere lehet bármelyik ipari parknak, Romániában vagy bárhol a világon.
Hiába sorakoztatta fel Románia a nagyberuházók csalogatására és meggyőzésére alkalmasnak talált eszközeit, az alacsony adókulcsot, az olcsó munkaerőt, a hivatalos vezetés kompromisszumkészségét, a Mercedesek Kecskeméten gördülnek majd le a gyártószalagról. Olyan lecke ez, amelynek figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat a külföldi beruházások további sorsát illetően. Hiszen most bebizonyosodott, hogy hiába van valóban vonzó elemekre épülő stratégia a beruházók elcsábítására, másra is figyelni kell. Például arra, hogy a Daimler romániai megtelepedési szándékait döntő módon befolyásolhatta a Renault-tulajdonban levő Dacia-üzemek bérükkel elégedetlen alkalmazottainak hetekig tartó sztrájkja. A döntés előtt az sem szerepelhetett a pozitívumok listáján, hogy az ehhez hasonló nagyberuházások híre még a tárgyalások elkezdése előtt rendszerint kiszivárog a médiába, és hosszú időn át biztosítja a lapok szalagcímeit. Ami önmagában talán nem is lenne baj, ha nem indítaná el azonnal a lehetséges telephelyek környékén a telekspekulációt, és nem röpítené az égig a földterületek árát. A szakemberek szerint azért épül Magyarországon a Mercedes-gyár, mivel ott biztosítottak az effajta beruházásokhoz szükséges
infrastrukturális feltételek. Romániában nem csupán a megfelelő infrastruktúra hiánya jelenthetett problémát a német cég számára, hanem az is, hogy az eredetileg tervezett beruházás esetleg többszörösére emelkedett volna a telekspekulánsok miatt. Ez pedig hosszú távon más külföldi befektetőket is elriaszthat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
