Vasárnap óta a versenyhelyzet legitimitást nyert Erdély-szerte, de legfőképpen a Székelyföldön. Erdélyi léptékben ugyanis az RMDSZ és Tőkés László támogatottsági aránya 60:40 százalék, Székelyföldön pedig közel azonos mértékű. A polgári oldalnak persze nem árt tudni, hogy a sikert elsősorban nem önmagának, hanem Tőkés Lászlónak köszönheti, ezzel együtt elérheti, hogy a Székelyföldön intézményes formát és tartalmat nyerjen az általa hirdetett alternatíva.
Ez leginkább a tájegység szempontjából fontos. Előzetes megmérettetés, azaz belső választás hiányában ugyanis a székelyföldi magyarság ráfázott már az RMDSZ hamis egységdemagógiájából eredő kontraszelekcióra.
Nem valószínű, hogy a Magyar Polgári Párt esetleges bejegyzése nyomán a politikai alakulat közigazgatásilag kiválóan felkészült jelölteket állít majd, de serkentheti a legjobbak megtalálását. Így a Székelyföld szerepe felértékelődhet, a régió olyan húzóerővé válhat, amely révén méltán töltheti majd be a belső anyaország szerepét. Arról nem is beszélve, hogy hátszelet kaphat majd az RMDSZ által többnyire a programja lapjain rögzített betűk szintjén felvállalt területi autonómia ügye. Amelynek az ellenzék erősödő jelenléte még nem letéteményese, de kovásza azért lehet.
Tíz év legitimitásvitájának letisztulása azt is lehetővé teszi, hogy a majdani parlamenti választásokon se legyen kontraszelekció. Ami jó az RMDSZ-nek, a leendő MPP-nek, de legfőképpen a romániai magyarságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
