A függöny félrerántására hosszasan készülõdõ kar ereje szertefoszlik, amint lendületet vesz a mozdulat végrehajtására. A meglibbenõ lepel mögött ugyanis nem felemelt karddal, bekötött szemmel magasodik diadalmasan a fejek fölé Justitia alakja, hanem részegen fetrengve, utcalányként kínálja magát, miközben pallosával kuncsaftjai hadonásznak.
Néha a kívülállók is részesülnek a látványban. Néha lebukik egy-két korrupt ügyész vagy bíró, a hivatalos csatornák pedig diadalmasan harsogják, hogy tombol a korrupcióellenes harc, hullanak a fejek, amelyeket aztán ezüsttálcán lehet díszmenetben Brüszszelbe vinni. A függöny mögött azonban tovább folyik az orgia, tovább csilingelnek a tarifák, a leleplezett duhajok helyét pedig villámgyorsan átveszik a mögöttük tolongók.
A romániai igazságszolgáltatásra rátelepedõ korrupció öntörvényû, zárt világ, amely ezidáig sikeresen ellenállt minden külsõ nyomásnak. Ügyészek citálnak ügyészeket a bíróság elé, kirostálják a lebukó ügyetleneket, majd minden megy tovább a régi kerékvágásban. A miniszteri tisztségbõl néhány napja távozó Tudor Chiuariu azt ígérte, visszatér, és sikerre viszi az igazságügy reformját. Nem tudjuk, mennyire komoly a szándék, illetve mennyi a lemondásra kényszerülés, a kudarc szégyenét fényezni hivatott retorika. Az igazságügyi reform azonban jóval többet jelent Justitia kuncsaftjainak leleplezésénél. Hiszen mindig akad, aki befeküdjön a felkínálkozó ribanc ágyába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
