2007. március 08., 00:002007. március 08., 00:00
Sajnos, semmi többet. Muscãvisszavonulása éppen azért minősíthetődicséretes tettnek, mert önkéntes: a politikusasszonyt jogi értelemben semmi sem kényszerítetteerre a lépésre. Ismerve a lusztrációstörvénykezdeményezés körülikétségbeejtő huzavonát, a jogszabálytervezeteleve halálraítéltségét, nagyonsokáig egyetlen egykori érintettnek sem kell tartania atörvény kényszerítő erejétől,csakis a saját lelkiismeretétől. Magasabb erkölcsimércéjétől, ha van neki olyan.
Mona Muscã egyelőre a romániaipolitikai elit fehér hollójának számít,és borítékolható, hogy az is marad jóideig. S ha lesz is még hozzá hasonló politikaiöngyilkosjelölt, az aligha érinti a rendszerváltásnyomán kialakult, a totális rendszerből átmentettgarnitúrákkal megkötött hallgatólagoskonszenzusra épülő politikai rendszer szerkezetétés emberállományát.
A kelet-közép-európaiúj demokráciák politikai osztályainak –melyeknek erkölcsi „tisztasága” a hollóáltalánosan ismert színével vethetőössze – belső struktúráján alighamódosíthat bármit is egy-egy közszereplőpolitikai coming outja vagy duzzogó lemondása.Cinikusan tehetnénk hozzá: talán nem is lenneüdvös a tömeges erkölcsi megvilágosodás.Ki szeretné ugyanis, ha számos közintézményés köztestület – köztük a parlament –a működésképtelenség széléresodródna?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
