A lelátókon üresen maradt ukrán, román vagy orosz szektorok annál inkább.
Volt is belőle morgás egyes futballguruk részéről, hiszen az UEFA számára a jegybevétel mellett az eurómilliókat letejelő szponzorok jó kedélyállapota is fontos. A multik számára pedig a célközönség, vagyis a szurkolók vásárlóereje a lényeg – ha ez rendben van, már csak a marketingesek dolga, hogy rásózzák a különböző portékákat a pénzüket szívesen költő drukkerekre. Panaszkodott is néhány egykori KGST-tagország: szegény szurkolóik miatt nem látják szívesen őket a világversenyeken, és emiatt kényes helyzetekben még a bíró sípja is „félreszól” – hadd maradjanak inkább a „nettófizetők” a küzdelemben.
Bizonyára az európai futballszövetséget, de az osztrák és svájci házigazdákat is meglepte, mennyire megváltozott ez a helyzet a mostani futball-Eb-re. Európa egyesült, Svájcot immár nemcsak kéregető románok árasztották el, és az Ausztriába érkezett lengyelek sem munka után kutakodtak. Ráadásul a kelet-európai futballturisták, az időközben szintén egyre jobban élő oroszokkal az élen nem fukarkodtak a stadionon kívül sem, pedig még a svéd vagy német pénztárcához képest is drágán mérték a sört.
A rendezők számára pedig hab a tortán, hogy beérett a nőket megcélzó marketingjük is: a városokban kialakított szurkolói zónákban a szebbik nem a férfiakkal egyenlő arányban képviseltette magát. Nem véletlen, hogy például Bécs a Mariahilfestrasse elegáns üzletei között „cselezgető” hölggyel reklámozta a futballtornát: hiszen egy méregdrága, divatos ruhadarabon többet nyer az osztrák államkassza, mint néhány korsó sörön. Igaz, a ma este a spanyolok ellen szereplő oroszokra a felmérések szerint immár mindkét ágazat bizton számíthat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
