Egy stratégiaijátszma kezdetén

Nincs, nem lehet narancsos forradalom Magyarországon: kijevi utat kövezni a pannon tájra nem lehet. Mégis, a magyar politika mély válságban van, és ennek legbiztosabb jelét épp a stabilitásnak az a csalóka kitermelése szolgáltatta, amelyet a pénteki bizalmi szavazáson láttunk. Nem Gyurcsány győzelme itt a lényeg, hanem az, hogy a parlament most is azt üzente: nincs és nem is adódhat olyan drámai kérdés ebben az országban, amely át tudná írni a politikai problémamegoldás szokványos pártaritmetikáját.

2006. október 09., 00:002006. október 09., 00:00

De ha nincs kijevi út, és nincs szokványos pártaritmetikát felülíró problémamegoldó módszer a parlamentben, akkor mire lehet számítani? A válasz erre a kérdésre a Gyurcsány–Orbán stratégiai játszma végeredményét is megadja.
Gyurcsány nagy kérdése, hogy az így megszerzett MSZP-támogatásra mennyi ideig és miként építhet. Úgy tűnik, egyetlen lehetséges stratégiája van: az előre menekülésé. Oly gyorsan kell elvégeznie a költségvetési konszolidációt, hogy közben ne fogyjon el alóla az MSZP, azaz, ne jöjjön létre a Medgyessynél már látott puccstömeg. Az már a történelem iróniája, hogy mindezt Gyurcsány a kádárizmus szellemének megidézésével teheti: úgy kell apránként emelkedő biztonságot „szolgáltatnia” a magyar társadalomnak, hogy közben ne kerüljön sor az igazságosság és a tartós bizalom kérdéseinek felvetésére.
Orbán nagy kérdése: ha kijevi út tovább nem kövezhető, akkor hogyan viheti vissza a saját jövőjét is eldöntő vitát a parlamentbe. Bár a Fidesz felismerni látszik ezt, és az utcai tüntetéseket már csupán lázmérőnek és „problémaindikátornak” tekinti – amelyekre szükség esetén csak ki kell mutatnia –, a parlamentesiesítés stratégiájával igazából még nem rendelkezik. Holott ez létezik: elég lenne, például, ha a reform nem fiskális, kétharmados törvényeinek a megalkotását szorgalmazná, azokat nagy kompromisszumkészséggel képviselné, és hagyná a pénzügyi megszorításokkal való kínlódást az MSZP-nek. Akkor az így vázolható konszenzuscsomagba betehetné – feltételként – még Gyurcsány eltávolítását is. Vagyis: nem azt kellene mondania, hogy Gyurcsány menjen, és vigye a csomagját, hanem azt, hogy van olyan csomag, amely Gyurcsány nélkül működik csak jól.
A két előbbi kérdés: egyetlen stratégiai játszma. És épp csak elkezdődött.