2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
A 90-es rohamos pénzelértéktelenedés során nem egészen 38 ezren felejtették takarékban az autómegtakarításukat, vagy kezelték elvi kérdésként, hogy márpedig ők jogosultak arra a gépkocsira. Kitartásukat hatezer euró koronázza, amelynek állampapírok formájában való garantálását immár törvény szavatolja.
A számolgatás persze csak most kezdődik: mire elég a hatezer eurónak megfelelő államkötvény, amelyhez igazi értékén csak két év múlva férhet hozzá a szerencsés kárpótolt. A spekulánsok nyilván jóval korábban kidolgozzák az idő előtti értékesítés technikáját, úgyhogy a következő jogszabályt éppen a kötvénytulajdonosok védelmére kellene megalkotnia az arra hivatott testületnek. Például abban a formában, hogy érdekeltté teszik a gépkocsigyártókat és -forgalmazókat az értékpapírok beszámításában, a használtgépkocsi-akcióval kiegészítve ugyanis így nagyjából egy középkategóriás autó árát kerekítenék ki. A szándék tökéletesen illeszkedne a roncsautó-mentesítő törekvések közé is, hiszen a kétéves kegyelmi idő a jelenlegi állomány további korosodását feltételezi, illetve újabb erős próbának teszi ki a hosszas várakozásban erodálódó türelmet.
Mint mondtam, ez nem az igazi, de már valami. A nem kis mértékben RMDSZ-es lobbi és jogalkotási harc eredményeként elkönyvelhető törvény egyértelműen a normalizálódás, az állampolgári jogérvényesítés jeleként értelmezhető. Időzítése talán a mindenféle, küszöbön álló szavazás és választás előtti voksgyűjtés számlájára is írható, aki azonban annak idején egy női táska és egy pár csizma „oltárán” áldozta fel dácsiás pénzét, most szívhatja a fogát. Kíváncsian várjuk, melyik párt érvrendszerében bukkan majd fel nyomatékos erővel – több mint tizenöt év utáni dicsőséges megvalósításként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
