2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Fontos üzenő-baki volt ez, mert a nemzetközi rend legalapvetőbb kérdését kezdte ki, a nemzetközi együttműködés mindenkori alapját: a területi szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartását, a határok sérthetetlenségének kölcsönös garantálását.És határkő üzenő-bakinak tűnik ez az Európai Unió szempontjából, mert éppen a soros elnökséget betöltő Németországtól származik. Attól a Németországtól, amely ez év januárjában bejelentette, hogy prioritásként kívánja kezelni az Európa jövőjével kapcsolatos kérdéseket. Márpedig ez alapvetően két fontos kérdést jelent: dűlőre vinni az európai alkotmány kérdését és megalapozni a közös európai kül- és biztonságpolitikát, beleértve a további bővítések horizontjának világos felrajzolását is.Koszovó kivétel, mondogatják az Ahtisaari-terv, a tartomány nemzetközi felügyeletű függetlenségét tartalmazó terv támogatói.A Koszovó-kivétel azonban az EU külpolitikájában precedenssé válhat – amennyiben lesz ilyen közös külpolitika. És ehhez csupán annyi tehető hozzá, hogy amennyiben az Unió nem tud egységesebb és agresszívebb, beavatkozóbb – amerikai típusú – külpolitikát folytatni, akkor számolnia kell belső kohéziója gyengülésével is. Határozott külpolitika, netán közös ellenségkép nélkül nem lesz olyan Európai Unió, amely mögött ténylegesen is szilárd politikai közösség áll. Ha úgy tetszik: ez Amerika történeti leckéje Európának.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.