Talán épp ez az egyik nyitja a Fidesz-elnök meggy?z?erejének. Képes arra, hogy az emberek személyes élményeib?l bontsa ki a saját gondolatszálait, így megállapításai, következtetései nem t?nnek elvontaknak, távoliaknak, érthetetleneknek. Fontos eleme a hatásnak az is, hogy Orbán Viktor nem afféle politikai feltaláló. Nem mond mer?ben új, sosem hallott gondolatokat. Azt mondja, amit a legtöbben gondolnak. Csak egy kicsit pontosabban, rendszerezettebben, megalapozottabban, körültekint?bben, no meg szalonképesen. Úgy mondja, ahogy ki-ki mondani szeretné. És ha valaki a nagyok szájából hallja saját gondolatfoszlányait, meger?sítést nyer. Fontosnak is érzi magát. Elhiszi, hogy ? áll a középpontban, a nagyok az ? szolgálatában állnak.
Az idei táborban Orbán Viktor azzal is meger?sítést nyújtott hallgatóságának, hogy kimondta, nem az emberekben van a hiba, ha azt tapasztalják: gondolataik nem illeszkednek az 1968-ban megalapozott politikai nézetrendszerbe. És aki azt is elhitte neki, hogy Európában leáldozóban az egyénb?l kiinduló liberális világnézet napja, és a közösségekb?l kibontakozó világnézet válik meghatározóvá, az minden bizonnyal motiváltabban tesz azért, hogy érvényt szerezzen a közösségi jogoknak, az autonómiának. Hiszen ezzel nem a múltat sírja vissza, hanem a jöv?höz igazodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
