2007. augusztus 23., 00:002007. augusztus 23., 00:00
Talán frappáns bizonyítékaként annak, hogy európai ember nincs is, csak franciák, svédek, szlovénok, románok stb. vannak, akik elvárásaikat és konfliktusaikat els?sorban a saját hazai politikai közösségük által megszabott keretekben tudják megfogalmazni, és ehhez Európa csak egy enyhe perspektívatöbbletet tud – ha tud ! – adni.
Így máris sejthetjük: mindaz, amit a november 25-ére kit?zött választás el?tti kampányban a pártok „európai dolgainkról” elmondanak, az az ismert f?részpor állagú euroduma lesz, viszont mindaz, amivel meghatározó tartalmat tudnak adni törekvéseiknek, az a honi politika gumicsontjaiból és ellentéteib?l lesz majd összerakható.
Viták pedig lesznek, és azokból kiderül – amint a jelöltlisták napirenden lev? összeállításából is –, hogy a másfél éves EP-mandátumok nem a pártok európai profiljának az alakítását szolgálják els?sorban, hanem a 2008-as választási évre való sikeres felkészülést. Az igazi politikai tét ugyanis az önkormányzati és a parlamenti választásokon megszerezhet? politikai-hatalmi részesedés, a bels? viták „lerendezése”, amihez az EP-választások csupán a modellez? próbaterep szerepét töltik be. Egyfajta homokozóét, amelyben els?körös el?nyöket lehet szerezni, ki lehet próbálni még néhány fogást – esetleg egy új nyelvezetet –, miel?tt a hazai tétek éleslövészetére sor kerülne.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.