2007. augusztus 09., 00:002007. augusztus 09., 00:00
Elképzelhet?, hogy az elnök megállapítása nagyobb hatásfokú lesz, mint a hazai magyar kisebbség képviseletének valamennyi eddigi hasonló célú er?feszítése. A magyar – de akár más ajkú kisebbséghez tartozó – gyerekek számára megváltást, mi több, a román nyelvhez való viszonyulásuk megváltozását ígéri a differenciált románoktatás, s ennek nemcsak a tömbmagyar környezetben él? fiatalok látnák közvetlen hasznát, de a kényszerképzés által megnyomorított fiatalok lojalitáshiányát sérelmez? román hivatalos kurzus is.
Tegyük hozzá mindjárt: hiba lenne a nemrég még az államf? leváltását szorgalmazó RMDSZ érdemeinek csorbítása. A képletesen vagy ténylegesen, de folyamatosan kormányon lév? szövetség „erodáló” munkája nélkül bizonyára csak kés?bb jutott volna el az elnök a tegnapi felismerésre. Vagy kés?bb látta volna elérkezettnek a pillanatot, hogy nyilvánosan is hangot adjon a helyzet pragmatikus értékeléséb?l fakadó véleményének.
B?sescu tegnapi kijelentése mindenképpen új lendületet kell hogy adjon a kisebbségi érdekérvényesítés eme fontos szegmensének. A többségi nemzet harsány képvisel?inek várhatóan elkerülhetetlen felháborodása után ugyanis konkrét javaslatokkal, tervezetekkel kell ébren tartani a váratlanul felbukkanó elnöki empátiát. Talán nem szaladunk túlságosan el?re, ha azt mondjuk: immár a szakembereken a sor, hogy jó min?ség? tankönyveket, minden részletet figyelembe vev? tanrendet és annak szellemében felkészített pedagógusokat hadrendbe állítva kezd?djön az ostrom a román nyelv bevételére.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.