2007. július 10., 00:002007. július 10., 00:00
Két dolog mindazonáltal eléggé egyértelm?. Az egyik: egyéni választókerületek márpedig kellenek! A B?sescu-féle rábeszél?gép nyomán a közvélemény azt tartja, a rossz politikai m?ködés egyetlen oka, hogy a képvisel?ket pártpotentátok által kialakított jelöltlistákról választják meg.
Másrészt az is világos, e tételt a pártok csakis saját érdekeik nyelvén tudják elfogadni, azaz: csak akkor legyenek egyéni választókerületek – ha már lenniük kell –, ha azok nem eredményezik képviseleti részesedésük elvesztését!
A Pro Democratia gy?ztesnek t?n? tervezete erre tesz javaslatot: egyrészt bevezeti az egyéni választókerületeket, és ezzel eleget tesz a már kialakított „közakaratnak”, másrészt – a német minta adaptációjával – az arányosságot is fenntartja, és ezzel eloszlatja a pártok félelmeit.
Ha a tervezet e két alapvet? erényét ténylegesen is megértik a politikai szerepl?k, és érdekegyezés alakul ki a legfontosabb pártok között, akkor a módosítások már csak technikai jelleg?ek lesznek.
Egy részlet azonban kivétel: a Pro Democratia javaslata ugyanis a hátsó kiskapun csempészi be azt, amit a f?bejárat ideológus ?rei nem akarnak elfogadni semmilyen reform nyomán: a régiókat. A reformtervezet ugyanis a jelenlegi fejlesztési régiókat használja fel a mandátumelosztás legf?bb keretéül, és így – szinte észrevétlenül – politikai régiókká alakítja azokat. Innen már csak egy lépés majd a régiók így megszerzett politikai súlyának közigazgatási hatáskörökkel való kiegészítése. És e lépés ismét bizonyítja: mekkora stratégiai hiba volt a székelyföldi fejlesztési régió el nem ismertetése a kell? pillanatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
