Az évek során sokszor változott belső szerkesztőségi közösségünk is: vannak, akik a kezdetektől nap mint nap hozzájárulnak a Krónika elkészüléséhez, mások távoztak, helyükre pedig újak jöttek. Változott a világ is körülöttünk, mi pedig igyekeztünk tartani a lépést, és megpróbáltunk olyan napilapot készíteni, amely megfelel az Önök elvárásainak, amelyben a lehető legtöbb olvasónk talál hasznos, érdekes olvasnivalót nap mint nap. Önöké a döntő szó, hogy ez mennyire sikerült. Örömmel látjuk, hogy kitartottak mellettünk, örülünk, hogy van igény lapunkra. Hiszen egymásra vagyunk utalva: olvasók nélkül nincs lap, a Krónika nélkül pedig szegényebb lenne az erdélyi magyar sajtókínálat.
Kilenc év alatt a Krónika külsőleg-belsőleg többször is megváltozott. Mindahányszor az volt a legfőbb célunk, hogy olvasóink még jobb, még tartalmasabb újságot vehessenek kezükbe. Most ismét lépünk egyet, szándékunk és reményeink szerint jó irányba. Igyekeztünk úgy módosítani lapunk formáját és tartalmát, hogy megtartsuk és továbbvigyük mindazt, ami eddig jónak bizonyult, és olyan újdonságokat vezessünk be, amelyek szélesítik a tájékozódás és a hasznos szórakozás skáláját. Ehhez szükségünk van a folyamatos párbeszédre Önökkel. Osszák meg bátran véleményüket velünk, minden tanács jól fog. A világot nem kívánjuk megváltani, azt azonban bátran kitűzhetjük célul, hogy részletgazdag képet nyújtsunk róla olvasóinknak. Reméljük, elnyeri tetszésüket a felfrissített Krónika, örömmel készítjük, hogy Önök is örömmel olvassák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
