Az Európai Bizottság által a romániai igazságügyi reformról és korrupcióellenes harcról szóló, néhány hete közzétett jelentés, ha nem is dicséri egyértelműen a DNA-t, de elismeri, hogy az ügyosztály tevékenysége az egyetlen, ami említésre méltó pozitívum a korrupcióellenes küzdelemben. A brüsszeli testület általánosan bíráló következtetései ellenére most néhány politikai párt – a kormányzó liberálisok (PNL) és az őket ellenzékből támogató szociáldemokraták (PSD) – mielőbb szeretné eltávolíttatni Daniel Morart a DNA éléről.
Nem véletlen, hogy éppen ez a két párt a leghangosabb: a korrupcióellenes ügyészek két szociáldemokrata nagykutya, Adrian Năstase exminiszterelnök és Miron Mitrea egykori miniszter ügyeiben vizsgálódnak, Decebal Traian Remeş liberális mezőgazdasági miniszter fél évvel korábban bukott bele a „májashurka-ügybe”, de Paul Păcuraru jelenlegi munkaügyi miniszter neve is szerepel egy DNA-dosszié fedőlapján. És talán az sem mellékes körülmény, hogy az igazságügy-miniszter olyan személyt javasolt a tisztség betöltésére, aki a 2003-ban, a szociáldemokrata kormányzás idején kinevezett Ilie Botoş legfőbb ügyész közvetlen környezetében dolgozott tanácsadóként.
A két párt álláspontja bizonyos szempontból érthető: néhány héttel a parlamenti választási kampány előtt meglehetősen súlyos csapás lenne számukra, ha újabb vizsgálatokat indítana egy-két kulcsfontosságú szociáldemokrata vagy liberális politikus ellen a DNA, amelyet mindkét párt azzal gyanúsít, hogy az államfő befolyása alatt áll.
A kérdésben Băsescu államfő kezében van a megoldás: vagy felmenti tisztségéből Morart, aggodalmat keltve ezzel Brüsszelben, vagy pedig elutasítja a menesztését, tovább mélyítve ezáltal egy, a romániai politikai mezőnyt amúgy is markánsan megosztó törésvonalat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
