2008. január 07., 00:002008. január 07., 00:00
A karácsony el?tti schengeni b?vítés ezzel együtt jóval többnek tekinthet? puszta formaságnál. Els?sorban nem a hétköznapi utazó, hanem az ellen?rz? szervek, illetve az érintett országok szempontjából. A frissen körön belül került államok termékei így jóval könynyebben találnak majd piacot a hagyományos Nyugaton, de az újonnan csatlakozott térség munkavállalóinak is egyszer?bb dolguk lesz.
Joggal jelentkeznek azonban az aggodalmak is. A csatlakozó államok többsége ugyanis olyan fontos útvonal mentén fekszik, amelyeket b?nszövetkezetek, embercsempészek és illegális bevándorlók használnak. A schengeni határnyitással megnehezül a b?nüldöz? hatóságok tevékenysége, hiszen az emberek szabadabb mozgása óhatatlanul ösztönzi az ember- és kábítószer-csempészetet is. Bár a balti térségt?l az Adriai-tengerig húzódó új küls? határok több szakaszon védtelenek, a schengeni zónába illegálisan belép?k majdnem egyharmadát Ukrajnából „várják”. Az uniós standardokhoz képest hézagosan ?rzött új keleti határok egyfajta futószalaggal fenyegetnek a volt Szovjetunióból bevándorolni szándékozók számára. Egyes információk szerint ezrek várakoznak a határok túloldalán, hogy az EU-ba juthassanak, s ez a perspektíva plusz macerát ígér a kárpátaljai magyarság számára is. Az EU-s „végvári” országok, így Románia számára pedig az érettség újabb bizonyítékaként szolgálhat, hogy az új helyzetben miként lesz képes megfelelni az els?dleges sz?r? szerepének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
