2011. augusztus 16., 09:062011. augusztus 16., 09:06
Romániában a balliberális ellenzék eszeveszett kampányba fogott a külügyminisztériumnak a levélben történő szavazásról szóló törvénytervezete ellen, amely külföldön élő román állampolgárok milliói számára tenné lehetővé, hogy részt vegyenek anyaországuk parlamenti megmérettetésén. Persze nem véletlen az Emil Boc kormányfő vezette demokrata-liberálisok ez irányú szándéka, hiszen Traian Băsescu államfő többek között annak köszönheti 2009-es újrázását, hogy a külföldi románok masszívan rá szavaztak, ugyanakkor a diaszpóra szíve közismerten inkább a jobboldalhoz húz. Nos, tudja ezt a román baloldal is. Viszont ahelyett, hogy kézzel fogható intézkedésekkel próbálnák támogatni, magukhoz „édesgetni” a román diaszpórát, Victor Pontáék tisztán politikai megfontolásból üzentek hadat a levélben szavazás gyakorlatának: inkább essenek el ettől a könnyítéstől a külföldi románok, mintsem hogy az ő politikai ellenfelükre voksoljanak. Ugyanilyen megfontolások alapján utasítják el az állampolgárságot szerzett külhoni magyarok szavazati jogát a magyarországi ellenzéki pártok és erdélyi magyar politikusok is, akiknek a berzenkedéséből sajnos mindannyiszor kitűnik az is, hogy korlátolt értelmi képességű, könnyen befolyásolható tömegnek nézik a határon túli magyarokat.
Miközben semmi nem akadályozta meg a magyarországi baloldalt abban, hogy támogassa az identitásuk, kultúrájuk megőrzésére törekvő külhoniakat, sőt állampolgárságot is adjon nekik, most az MSZP és – az e téren tiszta lappal induló – LMP is attól tartva ellenzi a szavazati jog kiterjesztését, hogy az bebetonozná a Fidesz hatalmát. Holott nem lenne könnyebb valódi nemzetpolitikát folytatni, és akkor nem kellene tartani a határon túliak fetisizált jobboldaliságától? Miközben Markó Béla volt RMDSZ-elnök ellenzi a szavazati jog megadását, a szövetség jelenlegi vezetősége belátta: nagy hiba szembemenni ennek a demokratikus jognak a kiterjesztésével, és támogatja az Orbán-kormány elképzelését. Hiszen annyira mégse nézzük már balgának az erdélyi magyarokat, hogy ne tudnának különbséget tenni az anyaországi, illetve a romániai választásokon való részvétel fontossága között.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.